Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883

6 „Komárom, amelyet udvarnokaink laktanak, fekvésének közelsége miatt a vár számára szerfölött alkalmatos."

G) Tehát közvetlenül a vár közelében épült a mostani újvár és a sétatér helyén. Tőle nyugotra a Duna partján Szent-Andrásfalva (villa sancti andree) terült el, a mely nevét templomáról vette. Az oklevél idevonatkozó szavai a következők : A határ „kezdődik, a hol a Vág a Dunába ömlik a vár alatt, és felfelé halad a szent András apostol egyháza felé."

7) Keszinek (villa Kezw) pedig valószinüleg a Yág-Duna felé eső részt nevezték. Eddigi fejtegetéseink alapján tehát bizonyos, hogy szent András temploma 1268-ban, sőt m á r j ó v a 1 előbb is állott, mert arra, hogy a körülötte keletkező falunak nevet adjon, időre vala szükség. Amiért is méltán állíthatja az 1754. évi Canonica Yisitatio, hogy e templom eredete meghaladja az emberek emlékezetét. A Komárom területén fekvő helységek idővel összeolvadtak ; az egyesült községet vegyes házból származott királyaink városi szabadalmakkal tüntették ki. De a szent András templomáról hosszú ideig nem emlékeznek forrásaink. A Komáromra vonatkozó s Mátyás király fényes építkezéseiről szóló legendák a dicsőítő krónikások általános nagy mondásain alapulnak. A mohácsi veszedelmet követő szomorú napokban (1526. nov.) Somogyi Ferencz várnagy áruló magatartása következtében Szapolyai János király vezérének, Ráskay Gáspárnak kezére jutott a vár.

8) I. Ferdinánd ellenkirály pedig a következő évben koronázó útja közben víni kezdé e várat, amely alkalommal az őrség — hogy védelmül ne szolgálhasson az ellenségnek — a várost felégette. Ferdinánd azonban a Dunán a) „Kamarun, quam nostri inhabitabant adwornici, eidem castro propter sui situs adjacentiam plurimum opportuna." Knauz. i. m. I. 521. T) „Meta incipit, ubi Waag fluvius intrat danubiuin sub Castro, et vádit superius versus Ecclesiam s. Andree apostoli." Knauz. i. m. I. 552. 8) Jásza y. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. I. 227.