Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883

4 álló adatok összeállítását, megalkotni a keretet, a melybe a hiányzó részleteket más szerencsés kutató könnyen beleillesztheti. 1. Béla király névtelen jegyzőjének előadása szerint: pád vezér az egész Pannónia földjét meghódítván Ketelnek leghűbb szolgálatáért nagy földet adott a Duna mellett, hol abba a Vág vize szakad, hol azután Alap-Tolma, Ketel fia, várat épített, mellyet Komáromnak nevezett, melly vár szolgálatjára mind a magával hozott, mind a vezértől szerzett népből két részt ajándékozott, holott is sok idő múlva Ketel és fia Tolma pogány módon eltemettetett.* *) Ketel nemzetsége e birtokot akár magvaszakadása, akár a pogánysághoz való ragaszkodása, akár más ismeretlen körülmény miatt csakhamar elveszté. Legalább szent István idejében már a királyi javak közé tartozott. Erre mutat, hogy említett szent királyunk 1037-ben a komáromi vásár és rév jövedelmét a bakonybéli apátságnak adományozá. 2) Ezt tanúsítja, hogy I. G-yeicsa 1075-ben az általa alapított garam-szent-benedeki apátságot egyéb Komárom-megyei jószágok (Udvard, Füss, Billeg, Naszály, Zsitvatő) között a komáromi határban a Duna mentén 3 eke alá való földdel és a vágtői halászattal ajándékozá meg. 3) A mint ez előhozott és más későbbi okiratokból kiviláglik, Komárom területe királyi birtok vala. Bizton állíthatjuk, hogy ily telepen első királyaink buzgósága mihamar gondoskodott egyház építéséről, a mely valószínűleg a szent András temploma lehetett. E feltevésünkben megerősít bennünket IY. Béla királynak egy 1268. okt. 14-én kelt oklevele, a mely nemcsak e templomról, hanem egy róla nevezett községről is emlékezik. Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok lelteiről. XV. fej. L. Magyarország történetének forrásai. Ford. Szabó Károly. I. 25. 2) Czinár. Monasteriologia I. 159. 8) Knauz. Monumenta Ecclesiae Strigonicnsis. I. 55.