Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883

I. Adatok a komáromi szent-András-templom történetéhez. Bármely oldalról közeledjünk Komárom városához, lehetetlen, hogy szemünkbe ne tűnjék a szent András temploma. Nincs külsején semmi feltűnő ékítmény; nem ragadják meg láttára elménket sem a góth styl égbe törő ívei, sem a renaissance szemet gyönyörködtető alakzatai; sőt csonkított tornyai — találó symbolumául a város múltjának és jelenének — oly emberhez teszik hasonlóvá, a ki fejét vállai közé húzza: mégis mint valamely carroccio a középkori hadak soraiból, akként emelkedik ki a házak tömegéből, s ösztönszerű kegyelettel s némi büszkeséggel szól felőle minden komáromi ember. És ez természetes dolog. Hisz a várat kivévén, alig van Komáromnak épülete, a mely múlttal dicsekedhetnék, s a melynek viszontagságos története annyira összeforrott volna a város sorsával. E múltról a fátyolt fellebbenteni s viszontagságait — ha töredékesen is — rajzolni lesz e sorok feladata. Felhasználtuk e czélból a jezsuiták évkönyveit, a városi, plébánia és gymnasiumi levéltárak adatait. De Komárom történetének kétségtelenül legérdekesebb lapjait a bécsi hadügyi és a magyar országos levéltár iratcsomói rejtik. A mi keveset az utóbbiból Rupp Jakab „Magyarország helyrajzi története" czimű munkájában tárgyunkra vonatkozólag közölt, az oly zavaros és oly kevéssé megbízható, hogy teljesen figyelmen kívül kelle hagynunk. És épen, mivel ez utóbb említett levéltárak átkutatására sem időnk, sem alkalmunk nem vala, érezzük, hogy a kép, a melyet nyújtunk, hiányos leszen. Mindazáltal nem tartottuk haszontalan fáradságnak a rendelkezésünkre 1*