Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1878

11 Ezen összehasonlító egybevetésnél végre nem lehet érintetlenül hagyni aföldrészek fekvése által adott éghajlati'ellentéteket sem. Egyes földrészek hosszúsági és szélességi kiterjedése fölötte különböző. Afrika- és Ausztráliában a sz. és h. fokok inkább egyenlően oszlanak meg, a honnét belsejök részben azért is volt oly nehezen megközelíthető Továbbá mig Ázsia természetes nyugati folytatásával (Europa) a k. h. majdnem 1—200 fokai közt szakadatlan összefüggésben a félgömb egész hosszában elnyúlik, addig szélességi kiterjedése déltől észak felé alig ér föl a földkerület negyedével. Tulnyomólag nagy része tehát a mérsékelt égöv alá esik és csak jelentéktelen részek nyúlnak belőle a hideg és meleg égövbe Teljes ellentétét mutatja ennek Amerika fekvése; mert mig déltől észak felé, majdnem egyik sarktól a másikig, minden földövön keresztül az egyenlítői kör harmadát túlhaladó vonalban húzódik : hosszúsági kiterjedése nagyon alárendelt, alig '/

5-dét teszi az egyenlítői körnek. Az ó és uj világ kiterjedései tehát e tekintetben a legnagyobb ellentétben állanak egymáshoz, s igy korántsem lehetének azonosak azon következmények, melyek a természet e rendje által a keleti és nyugati félteke természettüneményeiés .népéletében föltételezvék. Amerika u. i. sokkal több földövön nyúlik el mint Ázsia, egyes területei több éghajlat által vannak elkülönítve 3). Ahonnét a földségek különböző fekvésénél fogva az éghajlatot, nap- és évidőt illetőleg egyes földterületeknek is szükségkép különbözniök kelle, s épp ezen éghajlati elkülönzöttség és sokféleség, miután Amerikában nincs, mint Ázsiában, egy közös belső, mely az ellentéteket könnyebben egyenlíti ki, fejtik meg, miért maradt az uj világ népélete is oly sokáig elkülönítve. A mondottak után megkísérthetjük már e kérdést megoldani : hol volt az emberiség bölcsője és első müveltség-telepe ? Az emberiség kezdő fejlődésére Ázsia közepe kétségen kivül hasonlíthatlanul kedvezőbb volt minden más földrésznél, és pedig következő okoknál fogva : a) A föld felületének főalakjai a földtekén sehol sem lépnek föl oly szoros közelségben, mint Ázsia belsejében. S éppen e földrajzi jellegek — a fel-, lépcsőzetes- és alföldek, felsíkok, havasok, lapályok és minden 1) Ritter, Einleitung zur alig. vergl. Geographie 118. 2) Reclus-Ule i. m. I. 55. 3) Ritter, Einleitung iur alig. Geogr. 119.1.