Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1878

ta égtáj felé ereszkedő völgyelések — ezen pontot, hol a föld ama nagy és tágas emelkedést, melyet viz soha sem borított, mintegy sziklahátat hosz­szában és széltében elnyújtotta, a legtevékenyebb szerves erők gyúpont­jává és egy központból a földszélekig haladó műveltség kiindulási pont­jává teszik. Itt rakodott le a termékenység anyaga a legnagyobb bőség­ben, hol az önként kínálkozó tápszerek a még fejletlen emberiséget az életföntartás súlyos gondjaitól fölmentették *); itt, e feltérségeken él az állatvilág minden faja a legnagyobb menimségben, melyek akkor örülhe­tének már a létnek, midőn más földtérek még viz alatt voltak, s erdőko­szorús ormaikkal vagy tar hegycsúcsaikkal alig emelkedhettek ki. b) Ázsia felületének nagy változatossága által nagyobb égalji össze­függést és egységet nyert, mely körülmény az emberiség nagyobb közös­ségét, összhangzatos fejlődését, a népek lehető belső összeköttetését, er­kölcseik, szokásaik, vallási és egyéb eszméik kölcsönös kicserélését és ál­talán fokozatos müvelődésöket mindjárt kezdetben sokszorosan föltéte­lezé és hathatósan előmozdítá. Képtörzsei a közös haza egységes éghaj­latából könnyebben kelhettek át a földgömb változatos égövei alá s tele­pülhettek le különböző vidékein, mint megfordítva ellenkező irányokból. Legalább történelmileg ismert szétoszlásuk és vándorlásaik alkalmával nem kelle megküzdeniök annyi romboló ellentéttel, mintamennyinek ellen­kező irányokból kiindulva bizonyára sokan estek volna áldozatul 2). To­vábbbá mig a közös belsőből tovavonuló néprajokat a régi szülőföld bő­ven ellátta a gabnanövények és házi állatok minden nemével: az éghaj­lati szélsőségek által el nem különített uj lakhelyen kényelmesen beillesz­kedhettek a korábbi életmód és szokások, s az őshazának e nászliozomá­nyai és hagyományai rokon téreken könnyen gyökeret verhettek, csí­rázhattak és tovafejlődhettek. Akár a tér-, akár az éghajlati viszonyokat tekintjük tehát, bolygónk egy része sem annyira alkalmas, hogy színhe­lye legyen az emberiség első életműködésének, — mint Ázsia belseje; azért kell ezt az emberiség bölcsője- s gyermekkorának nagy nevelőintéze­teként tekintenünk, honnét egyéb földrészek megnépesedtek. Sem Afri­kának nyomasztó tropikus hősége, sem Amerika sarkvidékeinek dermesz­tő hidegből nedves egyenlítői hőségbe átmenő éghajlata nem volt erre alkalmas. . 1) Kühl. Anfänge des Menschengeschlechtes I. 137. 2) «itter, i m. 120.

Next

/
Oldalképek
Tartalom