Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1877

19 ezen egyházat és vallást gúnyolta az előkelő világ; csoda-e tehát, ha ezek [befolyásukat vesztvén, nem volt többé senki, a ki őket hathatósan megvédelmezte volna. — „A nemesség . . . nem volt a fölvilágosodásnak ellensége, sőt kelletén túl vett részt korának szellemi mozgalmaiban, s nem gondolva a következményekkel, maga hirdette azon elveket, melyek vesztét idézték föl" *); s végre mig egyrészről fölfelé szolgailag hajlong, a néppel másrészről gőgös megvetéssel bánik. A békés polgárok nem törődtek politikával, hanem attól egészen visszavonulva éltek, nem gondolván meg, hogy ép ezáltal teszik ki magukat mindenféle zaklatásnak 2); az iparosok osztálya a közéletben parányi befolyással birt; gyárosok még kevesen voltak; a mily mértékben elhanyatlott a középkorban oly nagy szerepet játszott mesteremberek osztálya , épp oly arányban vergődött befolyásra a hivatalnokok megszaporodott serege. A magasabb állami és katonai hivataloknak kizárólagos birtokosai a nemesek valának; nagy ritkaság volt polgári származásút magasabb rangfokozaton látni 3). A jobbágy helyzetéről kevés örvendetest mondhatni. A földesurak egyéni hajlama és szeszélye szerint idomult a jobbágy parasztnak jobb vagy rossz sorsa. —• Nehéz volna elősorolni mindazon uri munkákat, melyek a szegény jobbágyra nehezültek. Bizonyos Lang lovag egy sorozatban nem kevesebb, mint 800 ilynemű szolgálmányt tud felsorolni 4). A társas élet nemzeties iránya is megromlott. A hirneves Schlosser »történész panaszkodik, hogy: „Mig a német tudós udvari kocsis rangjával Fbirt, addig bármely franczia borbély a marquist játszhatta és udvarképesBek tartatott Németországban" 5); más helyen ismét: „Francziaországban Wsenki sem beszél németül, míg itt némely helységben még a varga, szabó, és csőcselék is francziául beszél" 6). Hyndfort, berlini angol követ, irja: „Itt mindenki csak Voltaireről beszél; . . . kinek műveit ha valaki nem birja akár fejében, akár zsebében, nem is tartatik műveltnek" 7)- —- E franczia kultus és az idegen szokások majmolása Németországról van ugyan irva, de többé-kevésbbé bármely más országra is illik. A törvénykezés terén nagy tevékenység mutatkozik mindenütt; tnincs az állam-életnek oly ága, mely művelés nélkül maradt volna, főleg \Frigyes, II. József és II. Katalin kormányai alatt. Egyes fejedelmek ') 1857-iki „Budapesti szemle" 339. 2) Kolb II. 546. a) Kolb II. 574- 575.«) Kolb II. 571. achsmuth V. 2. 479. c) Wachsmuth V. 2. 505. •) Wachsmuth V. 2. 211.