Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1877

20 majdnem versenyeznek egymással reformok létrehozásában; s míg a szá­razföldi országokban a kezdeményezés fölülről jő, addig: „Anglia nem szorult lökésre fölülről; a nép önösztönéből mozgott sajátos pályáján" 1). Az alsó néposztály helyzetének javításán Európa-szerte buzgó törek­vés észlelhető, melynek jótékony hatása nem szorítkozik kizárólag föld­részünkre ; így az angol parlamentben már 1788-ban megindult a vita a néger rabszolgakereskedés megszüntetése ügyében 2); azért említi Schütz magasztalokig e korszakot: „Korunk túlszárnyalja a korábbi szá­zadokat; ... az emberiség sorsa egészben javult" 3). De kár volna azért azt hinni, mintha e kor humanitása semmi kí­vánni valót se hagyna fönn. Még a javításban is élesen előtűnik a feje­delmi önkény, mely egyedül akarja meghatározni a népek javára hozandó intézkedések módját, mértékét és határát. — „Az önkény mellett — e kor legtöbb autokratájának történelme szolgáltat példákat". II. Frigyes és II. József büntető igazságszolgáltatásáról pedig ezt lehet olvasni: „Hol az önkény puszta szeszélye szolgált eljárási alapul" 4). S valóban nem jutott egy ui'alkodónak is eszébe a teendő intézkedések és hozandó törvények iránt a népet megkérdezni; csak II. Katalin űzött játékot nemzetével azáltal, hogy 1767-ben birodalma minden részéről küldötte­ket csődített össze, hogy kiadandó uj törvénykönyve fölött nézeteiket nyilvánítsák: „de hiúságának e játéktárgyától csakhamar megvonta vé­delmét" 5). Ámbár e korszak mintegy autonomastice hirdeti a humanitást,! mégis nem egyszer lehet nyomaira akadni, hogy durva és barbár törvé-J nyekkel szolgáltatnak igazságot. — Boszorkánypörök és égetések méfl mindig fordultak elő, és különösen a műveltségéről hírhedt Anglia az^ mely gúnyt üz a czivilisatióból akkor, midőn parányi tolvajlást is halál­lal sujt büntető igazságszolgáltatása. Mindazonáltal tagadni nem lehet, hogy az emberiebb érzés még e század folytán kezd utat törni főkép a kínzások és halálbüntetések eltörlése körül c). A törvénykezés szelídebb jelleget öltött; a kínzás megszűnt; a va­gyonbiztonság emelkedett és a polgárok törvény előtti egyenlősége több j államban kimondatott 7). „A büntető törvényekben jelentékeny javulási állott be. ... A kínzást legtöbb állam megszüntette" 8). így II. Frigyef ') Wachsmuth 237-238. 2) Ugyanaz 235. 3) Schütz VIII. 356. ') Wachsmuth V. 2. 2» 5) Wachsmuth V. 2. 224. 6) Kolb II. 565- 566. ') Pölitz III. 429. 8) Schütz VIII. 377. W

Next

/
Oldalképek
Tartalom