Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1877

13 sukat fejezték ki a hessen-kasseli fejedelemnek a fölött, mivel Angliának katonákat adott el; Katalin czárnő 1780-ban a fegyveres semlegességet hirdette ki ellene; Francziaország pedig a bourbonok családi szerződését újra érvényesítvén, egyenesen a fölkelők részére nyilatkozott 1). „Európa azt hitte, hogy az amerikai gyarmatok elvesztése . . . meg fogja alázni Angolországot. — Anglia azonban bőven kárpótolta magát Indiában" 2). A franczia politika Indiát is fegyverre kelti, de Warren Hastings kormányzó az angol fegyverek becsületét s vele kereskedelmi érdekeit is megmenti 3). Minden fontosabb esemény az 5 főhatalom egyikéhez fűződik, kik a kisebbeket csak akaratnélküli eszköznek tekintették, és ha önző érdekeik úgy kívánták, nem irtóztak a legszentebb igazságot arczul verni, a legnyilvánosabb jogot nemtelenül porba tiporni. — Szomorú bizonyság erre nézve Lengyelország fölosztása. — Jól mondja Rotteck : „Nincs üdv a hatalmasok meghasonlásában, de még kevesebb vigasztalás azoknak szövetkezésében" 4). Hasonló bizonyságot szolgáltat az úgynevezett bajor csereügy, mely ámbár nem sikerült, de azért világosan lehetett látni, mondja Müller: hogy a kisebb államok fönmaradása azon körülménytől lett függővé, vájjon a hatalmasok meg tudnak-e egyezni azok elfoglalása iránt vagy nem 5). Mint legnagyobbszerü esemény magasodik ki közvetlen a franczia forradalom előtt az északamerikai szabadságharcz, mely Európában is annyi kedélyt hozott mozgásba, s mintegy előhírnökévé vált a földrészünkön bekövetkezett nagy eseményeknek. De hatásaiban valamennyit messze fölülmulta a nagy franczia forradalom, és a legerősebb vihar által fölkavart oczeán nem dühönghet oly szörnyű vadul, mint annak elején a franczia nemzet önmaga ellen. Később a nagy események ejtették bámulatba Európát, s bátran elmondhatni, hogy századok időtartamát méltán betöltő eseményeket szorított össze rövid évtizedekbe. Nagyon tévedne, a ki ezen óriási küzdelemnek közeli és távoli okait egyedül és pusztán csak a tarthatatlan politikai helyzetben keresné; ekkor már az egész társadalom meg vala ingatva és áthatva gyökeres k reformváltozások szükségességétől. — Az általános elerkölcstelenedés K ') AVachsmuth V. 2. 131—132. ') Cantu XIV. 413. 3) Wachsmuth V. 2. 133. <) Rotteck Wl\. 266. 5) Ugyanaz 267. i