Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1876

8 találni; vagy ha még magasbra mehet, ugy azt mint felhőt szemlélheti maga alatt. — Föltűnő különbség a kettő között csak az: hogy mig a felhőket távúiról nézve tiszta levegőben vagyunk, addig a ködöt tekintve benne állunk; —a felhőnél látjuk a határokat, a ködnél a végszéleket megkülönböztetni nem tudjuk. Eme különbségek sokakat arra bírt, hogy köztük természetüket illetőleg éles határvonalat húzzanak, azonban közelebbi "'megfigyelésük ugyanazonosságukat csakhamar föltünteti, s bár az előbbiek nyomán lényegével tisztában lehetünk , mégis talán nem leend érdektelen megismerkedni alakjával, s a vele kapcsolatban levő tulajdonokkal, mozgásával, keletkezési módjáról stb. Bizonyos — mondják némelyek — hogy a legsűrűbb köd, bár csekély távolságra a lámpa fénysugarait átbocsátja s rajta körösztül képesekvagyunk a közelebbi tárgyakat megkülönböztetni; mig a kevésbbé sűrű felhő a sokkal fényesebb napsugarakat sem képes átereszteni, sem a napot, mint sokkal nagyobb testet nem vehetjük észre; miért is azonos természetűek nem lehetnek. — Ez ellenvetés csakhamar megszűnik, ha meggondoljuk azt: hogy inig a lámpafénvt csak néhány arasztnyi vastagságú sűrű ködtömegen nézzük, addig a napot az egész ködtesten át kell szemlélnünk, legyen az akár lent. akár fönt mint felhő. Különben a legsötétebb felhő is képes némi derengő világosságot átbocsátani. minthogy a legborúsabb napon a legkisebb irást is el tudjuk olvasni. Keletkezési módja a ködével azonos. Hogy a lent támadt köd fönt mint felhő jelenjék meg, az a ritkább esetek közé tartozik. Leggyakoribb származási helye a magasabb légkör. Tudjuk ugyanis, hogy a nagyobb hőmérsék nagy mennyiségű vizet képes tiszta átlátszó párákká változtatni, melyek a légben lebegve magasra emelkednek, hol az alacsonyabb hőmérsékü léggel találkozván — ködniódjára — lecsapódnak, és mi az azúrkék ég némely helyét fehérülni, szürkülni, vagy épen barnulni látjuk a szerint, amint a lecsapódás lassan vagy gyorsabban történik. — Hasonlóan keletkezik akkor is, midőn páratelt légre a szélroham hidegebb levegőt visz. Az igy keletkezett felhő folytonosan ide s tova mozog, mit az örökös légáramlásból könnyen megérthetünk, de egy helyben nem is maradhat, már csak azon oknál fogva sem, minthogy a felhő folytonos képződésen alapul, ugy, hogy a mi volt, néhány perez múlva más alakúvá lesz, miről meggyőződhetünk, ha a sötét kamrába (Oamera obseura) vettetjük