Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1876

7 jas növényeknek a száraz hő napokban tápot és italt nyújt. Nem hiányoztak, kik létüket kutatva azt a növény izzadni anyának tartották; inig jelenleg nyilt dolog, hogy az nem egyéb, mint a légköri páráknak a hőkisugárzás által eléggé lehűtött termények felületére való lerakodása. Avagy vigyünk csak be valamely nyári napon hűtött vizet a szobába, s látni fogjuk, mint homályosítja be a légpára az üveg oldalát! A tünemény oka itt a következő: amint a hideg tárgyat a szobába vittük, ez melegebb környezetének, tehát a légnek is, alászállitja hőmérsékét, s igy elveszi tőle a képességet, hogy a párákat magában mintegy föloldva tartsa, miért is azoknak lerakodniok kell. Ugyanigy van ez a természetben is, midőn t. i. derült, széltelen éjjel a növényzet, mint igen jó hőkisugárzó fölület nagyon meghűl, ugy hogy a fölötte elterülő lég elvesztvén páraföntartási képességét azt leejteni kénytelen, mi azonban csak akkor következik be, ha annyi vízpára van jelen, mennyit a fűnek alábbszállt hőmérséke megkiván. — A harmat mint ilyen áldás a földre; de lehet ártalmas is, ha t. i. az emelkedő nap heve által gyorsan elpárolog, miközben a növény sajátos melegét is elvevén, azt leköti, úgyhogy az ellankad s kivész, sőt meghűlhet a növény oly mértékben is, hogy a harmat rajta fagy, s ekkor már dérnek mondjuk. A harmat-képződéshez szükséges kellék tehát e szerint a testek hőkisugárzás általi lehűlése, s a csöndes nyugodt lég; s a mi a kihűlést gátolja, megakadályozza a harmat-képződést is. — A tapasztalás azt tartja, s a természettudomány okadatólag bizonyítja: ha az ég borult, vagy a növényzet bármily vékony lepellel, ha mindjárt pókhálóval is, födött, már a harmat-képződés kisebbedik, s igy a bekövetkező fagytól sincs mit tartanunk; mert ugyanis a növényzet kisugárzott melegét a fölötte levő bármely takaró visszaveri, s igy a melegebb légben a növény nem hűlhet meg annyira, hogy a vizpárákat cseppekké sűrítse. De még a szél is képez akadályt. Igaz ugyan a hőkisugárzást nem akadályozza meg , de másrészt a növényt és a léget nem engedi meghűlni, minthogy uj meg uj melegmennyiséget szállít, mely a lecsapódást lehetleníti. -hmm ú mBa>md*M°t& lb áSM^ iw * • ^'rf-' Ha a köd magasba száll, felhőnek mondjuk; mely állitás igazságáról meggyőződhetik bárki is, ha egy magasabb hegy csúcsát felhővel beboritva látván, oda följutni nem röstel, mikoron is ködben fogja magát