Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1916
— 16 — említem meg, hogy minden tanulmány, minden tudományos meggyőződés hiába való, ha nincs a szószéki szolgában tiszta jellem, szeplőtlen becsület. Erkölcsi magasság, a szószéken is minden tudományon felül álló magasság. Az egyházi beszéd a kereszténység szüleménye; a pogány Istentiszteletnél ez ismeretlen volt; a zsidóknál bibliai magyarázattal találkozunk. Jézus követte egyfelől a zsidók példáját, vagyis bibliai helyhez kötvén tanításába mini fel van róla jegyezve, kezdé magyarázni az írásokat; másfelől pedig íráshoz nem kötve, szabadon beszélt, hirdette az evengeliumot. Ez azt jelenti, hogy ama kétféle egyházi beszéd alakkal: a tételes beszéd és a homllia alak használatával már Jézusnál találkozunk, nem mint kifejlett beszéd alakokkal, hanem mint alappal, amelyen e kétféle alak az idők folyamán határozott kifejlődéshez juthatott és jutott. Az apostolok beszéde missiói volt. A második századból származó, római Kelemennek tulajdonított korintusbeliekhez intézett 2-ik levél határozottan tételes beszédnek tekinthető Mi legyen a beszéd tárgya? Erre az apostoli korszakban Ignác azt mondta Poly- karpnak, hogy beszélj a szerétéiről, a családi békéről, a házastársak hűségéről és szeretetéről. íme akkor már nem annyira bibliai magyarázat az egyházi beszéd, mint inkább lelkipásztori, a gyakorlati élethez alkalmazkodó. A beszéd alakok határozottabb kifejtése a 11-ik században veszi kezdetét, amikor a liturgia is fontosabbá kezd válni és kialakulni A homilia valódi megalapítójának Origenest mondják, aki ilynemű beszédei által az őskereszténység idejében legtöbbet tett arra, hogy a tudományos világ is elfogadhassa a kereszténységét. A tételes beszéd kifejlése idejéül az V-ik századot jelölhetjük meg. Ekkor találkozunk az úgynevezett perikopákkal; eddig — feljegyzések szerint — a püspökök jelölték ki a szentiratokból a felolvasandó szakaszt, melyről magyarázatot tartani, vagy a melyre a beszédet alapítani kellett. De találkozunk tételes beszéddel már a III. században is, mikor „az eretnekségek miatt szükségessé vált vita és védekezés; a kereszténységnek a nyilvános élettel való kapcsolódása és gyakoribb érintkezése; a szenteknek, főleg a vértanuknak tisztelete“ a tételes beszédek használatát határozottan igényelte. Később hozzájárult a tételes egyházi beszéd alak kifejléséhez az, hogy az ünnepek megállapíttatván, ezeken méltató, dicsőítő beszédeket kellett
