Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1915

— 25 —

Ritschl-lel egyértelműen hangoztatja a vallás és teológia független jogait a matefizikával szemben. Sőt annyira megy, hogy kijelenti, hogy a világegyetemről alkotott metafizikai elméletek nem tekinthetnek el a vallástól és az erkölcstől, vagy is a világ ésszerű megértésénél fel kell tételeznünk az Universum megbízhatóságát és a bizonyítékok erkölcsi értékét. Ezzel a felfogással különben, mely szerint a kozmikus hit, morális hiten alapszik, még más gondolkozóknál is találkozunk (Cambell Graser, Lotze, Bowre.)

Minden alapos filozófiai kutatással kapcsolatban, kénytelenek vagyunk erkölcsi természetünket megvizsgálni és megfontolnunk, hogy mit mond az, a világ céljára vonatkozólag. Természetünk legmagasabb ítéletei vallási és erkölcsi érdeküek és a valóságot leginkább megközelítő értékeket tüntetik fel, melyeket a spekulativ filozófia végső bizonyságokul használhat fel. Etikai és vallási ítéleteink tehát, első helyen állanak és függetlenek minden tisztán logikai vagy teoretikus konklúziótól.

Az ellentétek, melyek a tudás és lelkiismeret, a fizikai és erkölcsi törvény között fennállanak, elsimulnak a vallásban. A vallás éppen az egyéni és világtudat közötti ellentétből sarjad fel s a kettőt egy magasabb, átfogóbb isten-tudatba egyesíti, kitől az Én és az Universum egyaránt függnek és aki az egyedüli közös cél és alap számunkra.

Minthogy Sabatier a vallást a kijelentés dolgának tartja, visz- szaútasítja a racionális feltevést, mely a vallást az ész produktumának tekinti. Isten jelen van az emberben és kijelentve magát, felébreszti a lélekben a vallásos érzéseket.

A legsúlyosabb ellenvetés a vallásfilozófia e typusa, a symbolizmus ellen, általában,hogy a váltási képzelet értékeinek egész halmazát állítja előtérbe, az igazi hit értékeivel és az igazi hit által kinyilatkoztatott értékekkel szemben. Ahol minden költészet, symbolum és semmi positiv, semmi határozott gondolat Istenről, ott a vallás nem élhet meg.

Ez irányzattal ellentétben az ideálizmus és progressivizmus, nem annyira a dolgok természetében, mint inkább az ideák tartalmában keresik a vallási értékeket. A különbség közöttük az, hogy az ideálizmus úgy tekinti az ideákat, mint amelyek a valóságot meghatározzák és amelyeknek így metafizikai értéke van. A progressivizmus ellenben az ideák elégségességét abban látja, hogy magukat az idő folyamán megvalósítják.