Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1913
— 25 — olyan embert, akii tanításai miatt a hatalom az akkori társadalmi rendre veszedelmesnek tartott. Knnyi történelmi alap teljesen elegendő arra, hogy tanításait is, mint történelmi lényeket, figyelemre méltassuk, értékeljük és ha azokat megfelelőnek találjuk, a, kereszténység nagy épületének alapjaként tekintsük és! forrásként annak a nagy lelki áramlatnak, amely azJ emberiség egy jelentékeny részét ma is magával viszi s amelyen a keresztény társadalom ma is tovább halad. Nem azt jelenti ez, hogy amit a bibliai tudósítások róla állítnak, azok mind az ő hiteles tanításai voltak. Még tazl sem jelenti, hogy amit ő tényleg tanított, azok minden időkre és minden társadalomra elfogadható és csialatkozhatlan igazságok, vagy megdönthetetlen erkölcsi elvek lennének. H'asníem csak azt jelenti, hogy a, vallásos gondolkozás, mely Jézus előtt is meg volt s amely nélküle is fejlődött volna, a történelmi Jézus által új irányt és nagyobb erőt kapott, amelyet már az emberiség történetéből kivenni semmiféle thietoria mellett sem lehet. Amint születése, élete 'és halála, úgy tanításai sem' csodások, sem lermészetfölöttiek, hanem olyanok, amelyek az azelőtti vallásos gondolkozáson túl mentek és, változtattak agyain, de ez csak törvényszerű és tenné-, szeles haladás, amelyet teljesen meg lehet értenie az embernek s amely természetes következinlénye voll és lehetett ,az előzményeknek. Jézus nem tanított mást, minti a többi vallásalapító, sőt talán nem is lebet olyant la-1 látni az ő összes tanításai között, ami egy ,vagv inásj alakban kifejezésre nem jutott volna a próféták és aj rabbik tanításaiban. Azonban a közös elveknek és érzelmeknek ő tudott leginkább jelentést ladni, mások előtt is lazok komolyságlát és fontosságát érezhetővé lenni és' a saját maga világfelfogását és ebhői folyó vatláserkölcsi nézd eil olyan lekintélyne emelni, mely :i mai kor emberéhen is lisztetet és bámulat tárgya és olyan eszmény, mely megvalósulásra csak a jövőben várhat. A történe
