Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1911

— 44 — országnak feldarabolása. De mindezt az előhaladás szelleme, ereje követelte, mely rendesen romboláson keresztül végzi új világ ala­kulási munkáit. Jöjjünk azonban közelebb az egyház életéhez. A reformáció szabadabb mozgalma a római egyházat saját belsejében sem hagyta érintetlenül. Most Franciaországban, majd Németalföldön, most egyes olasz hercegségekben, majd Németországban nyilatkozott meg bizonyos szabadabb irány a kát. egyház kebelében. A protes- tántizmus is forrt és forrongott, egyfelől a maga orthodoxiájával és heterodoxiájával, kötött dogmáival, avagy a gyakorlati életre irányuló keresztény eszméknek megvalósítási törekvéseivel, másfelől pedig épen a keresztény élet alapelveinek tisztázása szempont­jából, a bibliának szorosabb tanulmányozása és megvizsgálásával a nyelv , történelem- és régiségtan sz-müvegén keresztül, melyben kiváltak az úgynevezett biblikus theologusok: Michaelis, Ernesti és Semler. Portugália és Franciaország a jezsuita rend tetteit meg- sokalva, a tagokat olaszpartokra szállította és a pápának számba adta. A kor áramlata a jézsuitarend eltörlését is kivívta. Kihatásában fölölte nevezetes azonban az a mozgalom, mely Hontheim Miklós trieri címzetes püspöktől származik. Hontheim, Febronius álnév alatt egy müvet írt, melyben kifejezte azt a követelését, hogy az insvestitura harc által és a pápai hatalom fénykorában meg­nyirbált, sőt alárendeltségbe került püspöki hatalom, a régi állapotba vissza helyeztessék. Az egyház nem monarkhia — mondá — a kulcshatalom az egyház egyeteméé; a püspökök az apostolok utódai és nem a pápa tisztviselői. A pápa prímás, legfőbb püspök, de ezt Pétertől s az egyháztól nyerte, és nem Krisztustól; mint prímásban benne az egyház egysége jut kifejezésre, de a római püspökségen kívül nincs jurisdikciói hatalma. Az egyetemes egyházat illetőleg törvényeket csak a közzsinatok hozhatnak. E gondolatokban az egyház egységének eszméje mellett, a nemzeti független egyház terve, szándéka is kifejezést nyert. E Febronius-féle elvek alapján indult el II. József, midőn birodalmában az egyházat és vallásügyet rendezni akarta. Ennek volt kifolyása az, hogy Münchenben füg­getlen kath. egyház keletkezett s a független, szabad, nemzeti kath. egyház megvalósulásának reményével a bonni egyetem megalapít- tatott. Ezt azonban az illetékes egyházi férfiak félelme, terve és csel­szövő politikája meghiúsította. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom