Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1911
— 23 emberi szellemnek mind ilyen megvalósulásai; maga a tudomány pedig kétségtelenül talán legelőkelőbbje mindazon produktumoknak, melyeket a szellem alkot, mert a tudo-< mányos gondolkodás leginkább megköveteli a dolgok lényegébe való önzetlen elmélyedést, nem a haszonért, nem az életért, hanem önmagáért. Pedig ha a tudományban) s a kultúra más produktumában keressük az életet, mint olyant, — bizony nem találjuk meg. Nem lehet a tudomány az élet folyamának közvetlen megragadása — mint Bergson állítja — mert fogalmi gondolkodás nélkül nincs tudományos rendszer. Hiszen már maM gának a fogalomnak nevében az van benne, hogy itt valamit megfogtunk, kiragadtunk a valóságból s öntudatos szellemünk munkájával azt magunkévá tettük. Egy tudományos alkotást, egy filozófiai rendszert lehet életteljesnek nevezni, de csak logikai és sohasem biológiai értelemben. Minden szellemi alkotás: tudományban, művészetben, technikai találmányokban vagy bármily alakban — a gondolkodás absztraháló erejének szülötte, s így magából az életből - mint olyanból — mitsem tartalmaz. Álláspontunk igazolására és megvilágítására csak egy példát hozok fel. Maguk a művészi alkotások, melyeket pedig az u. n. műértők akkor tartanak sikerültnek, ha a valóságot lehető pontossággal megközelítették, világért sem tartalmazzák a szoros értelemben vett életet. A naturalista felfogás nem eszthetikai álláspont. S egy műalkotásnak szemlélését, legyen az a borghesei vívó vagy Böcklin Arnold bármely remek tájképe, nem az teszi eszthetikaivá, mintha a valóságot mutatná, mert művészi volta épen abban rejlik, hogy a valóságból, — a triviális és semmitmondó mellőzésével — épen a tipikust és a lényegest kiemelte, összesűrítette benne az emberi szellem ereje. Tehát a műtárgyban többnek kell lennie, mint a valóságban, de ez a több már mégsem a valóság s épen ezért a műalkotás élvezésének föltétele a valóságérzés csökkenése.* * L. erre nézve különösen Volkelt: System der Ästhetik, I. kötet, 488- s köv. lapok a harmadik aesthetikai normánál.
