Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1910
— 56 — A tanítás az állami tanítási terv szerint folyt. Módszeres tanácskozást tartottunk szept. 13-án és febr. 9-én, ellenőrzőt nov. 24-én és ápr. 3-án, osztályozót aug. 31-én, jan. 30-án és jun. 17 és 23-án, a Vili. o.-ra nézve máj. 3-án és 6-án. E tanácskozásokon számbavettük a tanulók magaviseletét és előmenetelét s a szülőket a szükséghez képest értesítettük. A latin nyelv tanítását a Dent-féle nyelvkönyv alapján folytattuk a IV. o.-ban s a németét a direkt módszer szerint. A rendes tantárgyakon kívül a következő rendkívüli tantárgyakban nyertek oktatást tanulóink; egészségtan, angol, szabadkézi rajz, egyházi és műének, zene, gyorsírás, vívás és kézimunka. Részletesen alább foglalkozunk e tárgyakkal. Itt azonban megemlítjük, hogy a franciát a jelentkező tanulók csekély száma miatt el kellett hagynunk. A svéd tornázást az idén is gyakorolták a rendes tornaórákon s meg voltak a kötelező játék délutánok is. Elkészítettük az ének- és zenetanitás tervét, de életbeléptetése akkorra marad, mikor a szervezett ének-zenetanítói állás betöltetik. Az egyházi éneket azonban a tanulók nagy számára való tekintettel az eddigi heti 2 óra helyett 3 órában tanítottuk: I. o. egy órán, II. o. egy órán, III—V. o. egy csoportban egy órán. Az órákat az idén is délelőttre 8—1-ig osztottuk be. Ez a napirend beosztás mind általánosabbá válik. Itt említem meg, hogy a budapesti középiskolai tanáregyesület által rendezett magyar- latin filológiai versenyen a latinból az első díjat Zádor Béla volt tanítványunk nyerte el, aki tavaly jeles eredménnyel tett érettségi vizsgát. A pályázaton 21 egyetemi hallgató vett részt. Magyar és latin fordítását itt közlöm:1 Görög bölcselők ékesszólása. Ki kételkedik abban, hogy a filozófusok közűt, kiktől M. Tullius saját vallomása szerint ékesszólási tehetségének nagy részét tanulta, nem kiváló-e Plato akár az előadás szellemességében, akár az ékesszólásnak bizonyos isten; és homerosi tehetségében ? Ő ugyanis magasra emelkedik a prózai és, mint a görögök mondják, a gyalogos beszéd fölé, úgy hogy nekem úgy tűnik föl, mintha nem is emberi tehetség, hanem a delphii istenség ihletné őt. Minek említsem Xenophonnak ama mesterkéletlen kellemességét, melyet azonban semmiféle mesterkéltség nem tud utánozni ? Úgyhogy maguk a Gratiak látszanak beszédje elkészítőinek és amit egy régi vígjáték Periklesről mond, ezt Xenophonra épen olyan joggal lehet alkalmazni, t. i., hogy az ő ajkain mintha 1 A hibák dűlt betűkkel vannak szedve.
