Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1910
— 55 — Nyiredy Géza kartársunk, egyetemi tanársegéd 25 éves működésének méltatására márc. 25-én jubileumi ünnepélyt rendezett, ahol tanártársai nevében az igazgató üdvözölte. Megelégedéssel jegyezzük fel, hogy végre a felekeze i tanárok is megkapták saját személyeikre a féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes igazolványt s így megszűnt az a képtelen állapot, hogy ugyanegy intézetnél működő tanári testület egy részének — a miniszterileg kinevezetteknek — meg volt ez az igazolvány, másik részének — az egyházilag választottaknak — nem. A tanári kar két tagja súlyosabb és hosszabb betegséget állt ki. Márkos Albert két ízben nov. 1 — 18-ig és márc. 8-tól egészen az év végéig, dr. Barabás Ábel febr. 15-től márc. 27-ig betegeskedtek. Óráikat magunk között felosztva helyettesítettük; de előbbinek második betegsége alatt szakszerű helyettesítésről kellett gondoskodnunk, melyre Pálfi Márton (V. és Vili. o. magyar heti 9 óra), dr. Kiss Ernő (V. o. magyar heti 3 óra) és Kovács Kálmán (VI. o. latin heti 5 óra) vállalkoztak. Dr. Barabás Ábel a nyári szünetet az egyházi képviselő tanács segélyével Németországban tanulmányúton töltötte. Örömmel és hálás szívvel jegyezzük fel ezt a mozzanatot, amely, úgy lehet, egy helyes irányú fejlődésnek első indulása. A kézimunka vezetésére Gergely István helybeli asztalos és esztergályos mester alkalmaztatott. Az unitárius tanárok értekezletét 1911 máj. 13-án tartottuk Székelykeresztúron, mely alkalommal tanári karunkból Hidegh Mihály Az emlékező tehetség fejlesztése az értelem rovásására a számolás tanításánál címmel és Márkos Albert az elemi iskola és a gimnázium közötti viszonyról értekezett. Az értekezlet jegyzőkönyve s a felolvasott tanulmányok külön füzetben megjelennek. Máj. 14-én jelen voltunk a székelykeresztúri testvér intézet tanári beiktató ünnepélyén (Lőrinczy Géza, Derzsi Zoltá >), mely alkalommal a tanári kar üdvözletét az igazgató tolmácsolta. A tanulók létszámáról, a beiratkozás eredményéről a hátrább olvasható kimutatások nyújtanak felvilágosítást. Általában megjegyzem, hogy a torda-aranyosköri tanulók az idén is szép számmal jelentkeztek, habár segélyezésükre nem állott akkora összeg rendelkezésünkre, mint a tavaly.
