Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1909
— 17 — melyek a vallásos érzelem ápolása és fejlesztése ellen emelhetők. Sőt a vallásos nevelés oda emelkedik, amivé lennie kell, hogy mutassa az általános nevelés célját s az ifjúság leikébe oltott eszmények által őket a szó igaz értelmében vett emberekké lenni segítse. íme, kedves ifjúság, én a vallás neve és címe alatt nem valamely az emberi lélekre nézve idegen tant akarok a lelkekbe plántálni; a léleknek szabadságát a múlt hagyományai által megkötni nem célom; a fele- kezeúeskedés tiizét szítani nincs szándékomban; a vallás nevében a kultúra áldásai és a tudomány vívmányai ellen hadat üzenni nem óhajtok. Mindezek a vallásnak jól felfogott érdekei ellen volnának. Célom az, hogy egyéb tanúlmányaik mellett a vallásos érzés melegségével, az Istenben való bizalom erejével és az emberek iránt való szeretet teljességével is gazdagabbá tegyem lelkűknek tárházát. Ez az én vallásom, melyet bízó lélekkel, igazán hirdettem eddig s amelyet az önök leikébe átültetni akarok azután. Mert meggyőződésem szerint csak ennek a birtokában állhatják meg helyüket az életben. Ez szór fényt útjukra s ez ad erőt, hogy pályájukat nemesen futhassák, céljaikat elérhessék s az emberi szép névnek megfelelhessenek. Ilyen irányú törekvésemben bizton számítok lelkes törekvésükre. Minthogy pedig az egyház, amelynek szolgálatában állok, a lelki szabadság jegyében született s fejlődése és virágzása is ehhez van kötve: bizalommal kérem munkásságomhoz az egyházi és 'skolai elöljáróság, valamint szeretett kartársaim jóakaratú támogatását.
