Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1908
II. Fejezet Papnevelő intézet. Új theologia és unitárizmus. l)r. Boros György dékánnak az Unitárius Papnevelő intézetben 1908—9. tanév megnyitásakor 1908. szept. 10-én tartott értekezése. Most egy éve tartott értekezésemben rámutattam volt arra a forradalomra amely a gondolkozók és hívők lelkében kitört, mert nincs megelégedve a mai theologiai nézetekkel, sem a formulákkal, és valami újat kíván, sőt követel. Rámutattam arra is, hogy ez a nyugt lanság meg van Angliában, Németországban, meg hazánkban, de mindenütt, ahol hinni tudó és gondolkozni szerető emberek vannak. Rámutattam arra is, hogy azok, akik új irányt keresnek, s üj mezőkre akarnak jutni, szándékuk és akaratuk ellenére is belelépnek az unitárizmus határába. Maguk észreveszik, de némelyikük a legerélyesebben bizonyítgatja az ellenkezőt, mint aki tilosban jár, pedig az unitárizmus mezeje nem tilalmas, termékeit nemcsak hogy el nem zárják, sőt ingyen föltárják mindenki előtt. S mégis, nekem úgy tetszik, hogy az a tiltakozás nemcsak azt jelenti, hogy a hatalmas egyház tagja nem szeretne azono- síltatni az unitáriusokkal, hanem azt is jelentheti, hogy az unitárizmus ma nem az, amire a legmodernebb kor emberének szüksége volna. Az ilyen rejtett intelmeket nem szabad kicsinybe vennünk. De ettől eltekintve is, a XX-ik száz harcterére készülő embernek gondolnia lehet, hogy a XIX-ik száz theologiai, hittani és fizikai fegyvereit nem használhatja. Vagy gyökeresen ki kell javíttatni, vagy teljesen újakat kell beszerezni, vagy esetleg arra is készen kell lennie, hogy már nem is élhet ilyen
