Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1907
39 — halasztotta. Addig pedig nagyot fordult a város fölött a sors kereke. * * * Rabutin október 4-én Szebenből 2500 emberrel és 8 ágyúval Kolozsvár fölmentésére indult.1 Toroczkay István, az erdélyi kuruc haderő főparancsnoka a Maros mellett Székelykocsárdnál akarta útját állani. Nyolc zászlóalj segélyt kért Telekitől Kolozsvár alól,2 aki október 6-án elküldte az erősítést, de Rabutin a Maroson kierőszakolt átkelés után a Mezőség felé, Egerbegy irányában folytatta az előnyomulást Kolozsvárhoz. A kurucok Tordán át vonultak vissza, ahonnan a megriadt lakosság szétfutott.3 A kocsárdi meghiúsult ellenállás híre október 7-én már a kolozsvári ostromló táborba érkezett. Ennek hatása alatt sürgették meg a város föladását, s midőn a tagadó választ megkapták, nehány lövés után megkezdték az elvonulást a város mellől. Az élelmiszereket és a lövőkészletek egy részét a gyalogság selejtesével s a cselédséggel Gyalu felé küldték és 8-án virradóra nádas-völgyi táboruk szénakészletét, felgyújtva, Szamos- falvához vonultak. Itt találkozott Teleki Mihály Toroczkay Istvánnal s hadi tanácsot tartottak. Telekinek az volt a felfogása, hogy nem kell megütközni Rabutinnal s azt ajánlotta, hogy vonuljanak vissza előle Gyaluig. Felhozta, hogy a kurucok közt sok olyan csapat van, amely Rabutintól vereséget szenvedett s ezek demoralizálják a többit. Aztán Rabutin kettőt tehet. Vagy kiviszi Kolozsvárról az őrséget s úgy küzdelem nélkül a kurucoké lesz a város, vagy megerősíti azt, ami által magát erőtleníti. Az utóbbi esetre Teleki azt kívánta, hogy visszavonulásában Szebenig rajtaütésekkel háborgassák s a maga parancsnoksága alatt álló erővel akár Rabutin üldözésére, akár a további esetleges ostromzárra egyformán ajánlkozott. A haditanács azonban különösen Vay László és Kaszás Pál agitáció1 Rónai Horváth Jenő : Magyar hadi krónika. II. 343.- Teleki M. naplója okt. 6-án. :l Szaniszló Zsigmond naplója. Közli Torma Károly. 166. 1.
