Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1905
t. i. a jövőben beálló cselekvést; tehát írni fogok = hozzáfogok az íráshoz, írni kezdek. Csodálatos, hogy az írni fog alaknak ilyetén használata kikerülte Erdélyi figyelmét. Pedig a köznyelvben használatos körülírt jövőnek ősapja alkalmasint az efféle még most is hallható kifejezés lehetett: Hónap aratni fogunk. (T. i. még nem arattunk, csak holnap fogunk hozzá; míg a köznyelvben: Tegnap is arattunk, holnap is aratni fogunk) vagy: Itnmá ejiszö én is csak söprögetni fogok, mc látom mások min söprögetnek. E használata azonban nem gyakori. Általánosabban nálunk is, amint erre már Kriza fölhívta a figyelmet, valószínűséget fejeznek ki vele. Tehát: A papnitt fog dógozni — valószínűleg a papnál dolgozik. Lidiékni fogott mönni — talán Lidiékhez ment. Laci a Szászné birtokába bárom hódat fogott vót megvonni = azt hiszem három holdat vett volt meg. A fog, fog vala, foga, fogott, fogott volt használata azon értékű lévén az ír, ír vala, ira, írt és írt volt használatával, azokról különösebben nincs miért szólanunk. A fölszólító módra csak ez egyetlen alakot használják: írjak. Használják pedig a köznyelvvel egyezőleg fölszólításban, parancsban. Pl. Jértők elé kalákába, hé! Dógozzál is valamit legénke, ne légy csak nözmestör1 Szintén a köznyelvvel egyezőleg használják óhajtás, kívánság kifejezésére, valamint átkozódásokban is. Pl. Én istenem add megérnöm, kit szeretők aval élnőm! Hozd el isten, hozd el, szógák kdrácsonnyát! Fusson ki a kéccömöm, ha nem mondok igazat! stb. Járja továbbá kétkedésekben, habozásokban, mint a latin coniunctívus dubitativus. Pl. Jaj istenem, hova lögyek, hogy a A bánat ne őjön meg ?! Istenem, istenem, mit tuggyak én csináni, hova tuggyak ellönni?! A köznyelvtől eltérőleg szintén főmondatokban kifejezheti az általányos alanyt is Osztán azt a sok töngörségü marhát lásd el, azoknak aggyö nnik itazs meg s takaridzs meg őköt, A hát asz ki győzné meg mind egyedül. No osztán éj meg szegény embör. Mellékmondatban ez alak az általános nyelvhasználattól két 1 * * * S 1 Érdekes ez ;i nözmestör (nézmestor) szó. Olyan ember, akinek csak az a mestersége, hogy nézze, más miként dolgozik. Érdekes pedig e szó azért, mert tudtommal a fenkő v. fénkő szón kívül csak ebben van ige főnévvel üsszetéve. (Természetesen a kötjel-féle gyártmányok itt nem jőnek számításba.) Vidékünkön még egy helynévben láttam ez érdekes sajátságot S ez : Les hogy.
