Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1905

— 12 —

Hát mi csinálál annak a gycrmöknek, hogy ojan hamar emöne te ? Megiitél úgy-e?! Ugyanbizon, te Miháj, hogy vala lelked s isteniül,

A

meg ne becsünöd azt a fajin fejérnépet?! En istenem, hát étudá

A

magát hagyni a felesége?! Etemetökszegén Lázár Gecitis!Meghalad

Az irt alak használata egészen olyan, mint a köznyelvben, s mint ahogy Erdélyi Háromszékre nézve írja. Ő ez alakról annyi alapossággal s olyan mély lélektani megfigyeléssel szólott, hogy csak rontanék a dolgon, ha én is beszélni kezdenék róla. Nem elegyedem hát fölösleges szószaporításba, legfeljebb csak annyit jegyzek meg, hogy két jövőben történő cselekvés közűi az előidejűség kifejezésére nem annyira az írt, mint az ír alakot használják. E mondat tehát, melyet Erdélyi idéz: Ha leürítették, osztán jöjjenek békijeték, minálunk inkább így hangzik: Ha leürittik, osztán jöjenek bé kijetök.

Az irt volt alak használata minálunk egyike a legáltalánosabbaknak. De főképpen csak viszonyítva járja. Önállóan inkább csak kérdésekben hallható. Pl. Jártá vót-é haza ? Ki hajtotta vót bé a mdrhákot ? Látnivaló, hogy régebben történt cselekvést szoktak vele jelölni. Éppen azért különösen viszonyítva használják mult cselekvéseknél az előidejűség kifejezésére. Pl. Ahajt fölül a szegény embör, met a harmadik lova is megdöglött vót (K. V.) Az apjokhoz, ahő megcsufőták vót, ecco se mönnek. (K. V.) No elattam én is azt a tehenyöm, akit még a farkaslaki vásáron vöttem vót. De hallható néha a csak nem rég történt cselekvés vagy állapot jelölésére is. Pl. Legén, de meghittem vót, hogy soha haza nem érők.

Az írni fog-nak az a használata, amelyik a mai irodalmi és köznyelvben divatozik, a Nyikó mentén ismeretlen. A Vadrózsákban ugyan fordul elő efféle: Mon meg, hogy bé fogok mönni. Mon meg el fogok mönni, stb., de amint már említettem, az ilyen vagy a gyűjtő figyelmetlenségének a következménye, vagy olyan műveltebb székely elbeszélése után került a mesék gyűjteményébe, aki „nad- rágos“ emberrel beszélvén „urasan“ akarta magát kifejezni. Ma is csak a világlátott legények és leányok használják ez értelemben. Az olyan székely, akinek csak Kereszturra, vagy legtovább Udvarhelyre szokott esni járása, mást ért az írni fog kifejezésen. Érti

' E használata különben, úgy látszik még máshol is divatos. Zolna1 szerint a Dunántúl még az öregek mondanak effélét: Megdöglik a zsidó lova. (Nyelvőr 21 k. 133,)