Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1901
45 tart. Bámulatos, a mit a tér- és időlegyőzés tekintetében a technika a múlt százban felmutatott! Mi mindez, ha nem haladás? Nézzük a haladást az értelem, a tudományok fejlődése szempontjából. Az ókorban hiába keresünk független tudományt. Cur- tius szerint az egész görög történelem csak arra való, hogy orákulumaikat igazolja. Ez áll a többi tudományokról is. A kér. világban a tudomány az egyház tanainak igazolására szolgált. Az ókorban az emberi szellem e világba merült, a középkorban a túlvilági élet szemléletébe. Descartes óta középpont lett az ember, az öntudat. Mióta jelentőségét felismerték, azóta világosság és szabadság derűit a tudományokra; azóta van exakt tudomány a szó mai értelmében. Es most a tudományok minden ágában a munkamegosztás új elve alapján eddig soha sem sejtett munkásság foly. S e munkásság irányát az adja, hogy a mint az értelem előre halad, úgy tűnik el a véletlen, az értelmetlen, a kiszámíthatatlan s helyébe lép a min- denséget kormányzó törvényszerűség. A tudomány az anyag fölötti uralomra törekszik s a mint előre halad, felruházza a gondolkodó szellemet azzal az erővel, a melylyel a művelődés korábbi fokain kizárólag a képzelem birt. Vannak, a kik a tudás haladását is csak egyes tudományokra terjesztik ki. Ezek azonban feledik, hogy a haladás most nem egyes kultúrnépeké, hanem az egész emberiségé, a föld műveltjeinek közös java. A nagy eredmény abban áll, hogy nemzetközi kongresszusok hangsúlyozzák azt a közösséget, a melybe a népeket a humanitárius, kulturális érdekek fűzik. Az emberiség valláserkölcsi tekintetben is halad. Az ethikai belátás változik az idővel; a mi ma erény, régen bűn volt. Mac- chiavelli a gyilkolást magasabb politikai czélok érdekében még erényként magasztalta. Az ókorban a rabszolgát még dolognak tekintik, a melylyel kényük-kedvük szerint rendelkezhetnek ; az apa a gyermeket tetszés szerint felnevelheti vág}’ kiteheti. Hivatkoztak arra, hogy a nagy erkölcsrendszerek minden népnél és minden korban lényegükben egyenlők s így e tekintetben haladás nincs. Az új testamentum ethikájában nincs erkölcsi elv, a melyet már korábban ki ne mondottak volna s az apostoli iratok legszebb helyei pogányirókból vannak véve. Ezzel szemben nem szabad felednünk, hogy azok a valóban magasztos erkölcsi rend-
