Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1901

104

ban újra életre kelt; de csak 3 évig élt. Hiányzott Farkas Sándor ! A mai tornavívó-intézet azonban szintén ennek hagyományán létesült.

Hogy mily fáradhatatlanul vett részt Farkas minden nemes ügy szolgálatában és mennyire fontosnak tartotta még a látszatra kicsiny dolgot is, ha abból nemzetiségünk gyarapodását remélte, ékesen bizonyítja az a tény, hogy kollégiumunk ifjúságát ő ösztönözte és bátorította arra, hogy olvasó-egyesületet létesítsen. A kezdet nehézségeiben nemcsak tanácscsal, áldozattal is gyámolította ifjainkat, és hogy mily áldásos magot vetett el e törekvésében, bizonyítja a kollégiumunkban ma is fönnálló ifjúsági olvasó egyesület, melynek immár csaknem 2000 kötetnyi könyvtára áll a tanúlni és művelődni kész ifjú rendelkezésére.

Nemcsak az iskolához, az egyházhoz is állandó szeretettel ragaszkodott. A külföldre induló Kriza Jánosnak 10 ezüst frtot adott az útjára; énekes könyveket vásárolt; 1841-ben évenként adandó 15 frt. segítséget irt alá a státus javára; de van maradandóbb érdeme is. Augustinovics Pál, a kormányszéki tartományi főszámvevőség elnöke, az ő és Kontz József befolyására tett oly végrendeletet, melylyel az unitárius egyház fennmaradását örök időkre biztosította. Augustinovics nagy hálával viseltetett az egyház iránt, melynek nagylelkűsége tette neki lehetővé, hogy Bécsben végezhette tanúlmányait. Mikor 1839-ben közeledni érezte halálát, súlyos betegségében bizodalmas jó emberét, Farkast bízta meg végrendeletének írásba foglalásával.

Ugyanő, meg Kootz József és Fekete Sámuel lettek a végrendelet végrehajtói. E végrendelet szerint az adminisztrátorok mindaddig gyűjtik a Vagyon tiszta jövedelmét, mig 10500 frtra neveke- dik. Ekkor beszolgáltatják az „elkülönített Augustinovics-alapba.“ Az így tőkésített összegek jövedelmének r,/o-a közszükségletekre fordítttatik, 1/o-a pedig visszamegy a végrehajtók kezébe, az „adminisztrátori alapba.“ Ily módon kettős alapítványhoz jut az egyház: egyik az Augustinovics-hagyaték, mely az alamor-ladamosi birtokból áll, s ma kerek számmal 600.000 K.-ra rúg, a másik az „elkülönített Augustinovics-alap“, mely a 10500 irtokból ma már szintén tekintélyes összeg. Az első végrehajtóknak halálukig 600 frt jutalom járt ki, mely összeg haláluk után szintén alappá lett, melynek jőve-