Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1901
103 főbb czélja, — az alakuló ülés jegyzőkönyve szerint, a mivel- tebb társalkodás, nemzetiség előmozdítása, a közértelem és érzés terjesztése.“ Az alapítás munkájának oroszlánrésze Farkasnak jutott, ki a jegyzői kötelességeket vállalta magára. A kaszinó megalapításával elérte, hogy a magasabb körökben a nemzetiség érzése megerősödjék. De Farkas azon volt, hogy a nemesség míveletlenebb részének és a föld népének is legyen alkalma nemzeti érzése ápolására, értelme fejlesztésére és művelődésére. Amerikában nagyon is tapasztalta, hogy az újságok mily jótékony befolyást gyakorolnak e tekintetben. Azért azon fáradozott, hogy a kaszinó tagjaiból szövetkezetét alkosson, mely egy népies újság kiadását lehetővé tegye. Eszméjének ismét Kendeffyt nyerte meg legelébb és volt is eredménye törekvésének. A szükséges tőke biztosíttatott, szerkesztőnek Brassai Sámuel, — ki már akkor sejttette a jövendő nagy munkásságéi és nagy tudású férfiút, — választatott meg és az újság első száma Vasárnapi l-jság czí- men 183G. ápr. G-án meg is jelent. 1835-ben még merészebb vállalkozásba fogott; „asszonyi olvasó társaságot“ alakított. Nem külön kaszinó volt ez, mert Farkas, aki arra buzdította a háziasszonyokat, hogy kiadásaikról pontos jegyzéket vezessenek, nem akarta elvonni a nőket családjuktól- Csak az volt a czélja, hogy társaságba egyesülve közösen vegyenek könyveket és olvassanak, művelődjenek. E czélt el is érte. A társaság sokáig fennállott, 81 tagja volt és 700 kötet könyve. Fájdalmasan érdekes azonban, hogy ezek közt csak 50 volt magyar még 1843-ban is! Farkas, mint jó megfigyelő, észre vette Angliában, hogy ott mily nagy figyelmet fordítanak a testi nevelésre. Maga is megta- núlt boxolni és Londonban töbször eljárt a testgyakorló intézetekbe. Ide haza ő lett a testi nevelés úttörője. Nem elméletet gyártott, nem könyvben hirdette ennek fontosságát, hanem azon fáradozott, hogy egy vivő-iskolát alapítson. Kendeffy volt ebben nagy segítője és sikerűit is 1834-ben huszonöt lelkes főurat részvényesekül megnyernie, kik kötelezték magukat, hogy ezer váltó forinton részvényt váltanak, melynek fejében egy szegény tanuló ingyen nyer oktatást a vívó-iskolában. E vívó iskola, melynek igazgatójává Farkast választották meg, — 1848-ig működött a testi nevelés terén. 1850-
