Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1900
XVÍll végrendeletet, ajándékozó ieveleket, jószágokról, házakról Szóló zálogos és örökös szerződéseket; kimutatván, hogy mindenek Unitárius pénzen szereztettek. Ez előtt a plébánia 7a rész dézmának az unitáriusok azon okból kérték nálok hagyását, mert I. Leopold ezért a n katholikusoknak 7 szász falú dézmáját adományozta, mely jóval több, mint ez a quártalitás. Az iskola quártáját pedig azon adománylevelek alapján kérik, a melyekkel bírták, felhozván azt is az 1692-ki vallásos egyezkedéskor az iskola quártája nálok hagyatott s a katholikusoknak épen ezért Monostor tanúlmányi alapúi kiváltatott és átadatott. A bizottság munkájában a plébánia quártájáról nincs semmi említés, kétség kivűl azért, mert a kolozsvári unitárius ekklésia azt még a bizottság ülései előtt át engedte volt püspök Mártont! Györgynek. Az iskola quártájáról és a quárta házról s hozzá tartozókról a bizottság úgy nyilatkozott 1716. aug. 26-ról, hogy azokat ugyan a János Zsigmond donátíójából bírták; de miután ezen fejedelem donátiói sehol sem érnek semmit, a r. katholikusoknak adandók, s addig is sequestrum alá tették. Ezen bizottság véleményes javaslata folytán 1716. aug. 31-én gr. Steinville parancsolatjából a quárta sequestráltatott is s így volt 1717-ben is. E két évben csak az iskola dézmája volt: 318 véka búza, 29 véka zab, 4 véka köles és 692 veder bor. A külső jószágokból is jött összesen: 1475 véka búza, 79 véka árpa, 25 véka zab; dézma juh 14 db., bárány 27 drb., sajt 113, gyapjú 60 darab, — 698 mfrt 40 dr. Kész pénzbevétel 2495 mf 56 Y2 dr., melyből 698 mf. 40 dr. a sok ajándékozás miatt eladott templomi edények ára volt. (Lásd ekkla. Prof. L. 342. 362. és 363. 1.) Az unitáriusok e két év alatt remény és kétség közt voltak, többször tettek kísérletet a Bécsbe menetelre, de engedélyt nem nyertek. 1718. márczius 30-án gr. Steinville újból megjelent Kolozsvárt, s rá izent az unitáriusokra, hogy az udvar parancsolatjából adják át az iskolát, a quárta házat, az iskola és a plébánia mellett levő két házat is. Az unitáriusok okúivá a két év előtti kegyetlen exe- cution, tapasztalva, hogy az Istenen kivűl sehol pártfogóra nem találnak, nem ellenkeztek, hanem a kért javakat ő felsége parancsolatjára átengedték. így utolsó javaktól is megfosztattak. A tanuló ifjúság április 1-én az iskolából kivonúlt és elszéledett.
