Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1900
III. FEJEZET. A magyar-utczai iskola. A szó teljes értelmében semmi nélkül maradott. unitáriusok főemberei Kolozsvárt összegyűlvén, az egyház igazgatási rendszerét teljesen új alapokra fektették, *) ápr. 8-án főgondnokokat választottak, és pedig a Kolozsvárt lakó gubernialisták közül Biró Sámuelt és Simon Mihályt s ezek segédjeivé a plébánost és püspököt; a vidéken lakók közül Sándor Gergely itélőmestert, Dániel Ferenczet és Gidófalvi Gábort; továbbá Bongordus Jánost és Teleki Ferenczet a Kolozsvárt lakó főgondnokok segédjeivé, hogy ha amazok hivataluk, vagy betegség miatt nem vihetnék az ügyeket, ezek folytassák. A vármegyékről és székely-székekről is gondnokokat választottak az esperesek mellé. Pénztárnoknak Kmita Jánost és búza- perczeptornak Jövedécsi Andrást. Ezen gondnokoknak főleg kötelességévé tétetett, hogy igyekezzenek minél több jóltevőt szerezni s azok nevét és adakozásuk mennyiségét jegyzékbe írván, küldjék a főgondnokokhoz. A mit gyűjthetnek, haladék nélkül küldjék a perceptorokhoz s mindenek felett igyekezzenek állandó jövedelmet is szerezni u. m. jószágot, bor vagy búzabeli dézmát stb. Ezen határozat minden ekklésiában kihirdettetvén, az admi- nistratió „Census elemosinarii“ czím alatt megindult. A gondnokok és esperesek oly buzgón működtek, hogy már jun. 2(5-ig (1718.) 113 frt 17 kr. szept. 18-ig „ 331 „ 89 „ „ 20-ig „ 79 „ 36 „ Összesen: 524 frt 42 kr. adatott be a pénztárnokhoz; gabona is szépen gyűlt. Az ekklésia iskolai helyiségnek ajándékozta az u. n. Huszárházat (b.-magyar utcza északi során).2) E házban tartották a kör') Lásd bővebben «Kollégiumaink megmentése» ez. a. Iver. Magvető. 1877. 257. 1. 2) Fase. IV. 221 A «Huszár-ház» abrudbányai Sebessi Béniné, Szőrös Erzsébet testamentumából ment volt az ekklésiának. Huszár Mihály adós volt e nőnek 1000 drb. aranynyal, ezt hagyta az ekklésiának, mely e házat és külsőségeket aztán per útján vette birtokába. XI*