Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1899
— 30 — egészen megegyeznek a Br. halmozott és fűzött mondataival. (Az angol mondat így oszlik meg: 1. simplex (= egyszerű), 2. compound (-halmozott?), 3. complex (—fűzött?). Részletes kritikába itt nem bocsátkozhatunk. Nem tehetjük azonban, hogy legalább rá ne mutassunk grammatikáinknak egy sajátságos és igazán bosszantó tévedésére. Mondatainknak egyszerűre és összetettre való kettős fölosztása hagyományos szokás. (Mint a németeknél is! Harmadiknak az »összevont« mondatot biggyesztették melléjük, a míg a legújabb mondattani vizsgálódás örökre el nem temette.) Eléggé rossz, eléggé oknélküli és eléggé hamis felosztás, de hagyjuk egyelőre békében pihenni. Maiora videbimus. A Simonyi nyelvtanai óta általános szokássá lett az összetett mondatnál mellérendelésről és alárendelésről beszélni. (Addigi nyelvtanainkban inkább csak a német Satzverbindung-VíiéeL és Satzgefüge-nek megfelelő mondatkötés és mondatszerkezet stb. kifejezések voltak járatosak.) Egészen helyesen. Ez az összetett mondat« mai értelmezéséből önként folyik s ha az egyik helyes (t. i. az összetett mondat szokásos értelmezése és megkülönböztetése), helyes a másik is. Eddig tehát még nincs baj. De itt aztán furcsa dolog történt. Minthogy Simonyi mellérendelt és alárendelt mondatok czím alatt szólt az összetett mondatokban előforduló mellérendelésről és alárendelésről, sokan azt hitték, hogy összetett mondatokat ért alattuk, (a minthogy a mellérendelt mondatról hihették is: »Ha két főmondat van összetéve, akkor a második az elsőtől független, nincs neki alárendelve, hanem melléje, az ilyenek tehát mellérendelt mondatok.« Sim. M. ny. II. 31. 1.) s — talán nevet keresve a mellérendelés viszonyában álló összetett mondatot mellérendeltnek, az alárendelő viszonyt magába záró összetett mondatot alárendeltnek kezdték nevezgetni, (s a mellett a mellékmondattól se vették el egészen az »alárendelt mondat« nevet) A kifejezéseknek e széles értelemben való tapintatlan használása -végtelen sok zavarnak és félreértésnek lett a szűlőanyja. A név kiölte a tanulóból magának a viszonynak eleven érzetét, Mellérdelt viszonyt csak főmondatok között tudott elképzelni (Egészen a Halász J. nyelvtanáig!), az alárendelt viszony említésé, nél mindig főmondatra és mellékmondatra gondol s nehezen látja be, hogy mellékmondatnak, sőt egyes igei kifejezéseknek is lehet
