Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1899

— 20 —

bonyolult szerkezetű szövegnél a »verbum finitum»-ot (a határozott alakú igét, az állitmánft) kerestetjük fel első sorban a diákkal,1) s az igéből'kiindulva alkottatjuk meg vele a mondat vázát és ge- rinczét. Nem állítom, hogy máshelyt másképp járnak el, de nálunk egyenesen a Br. hagyománya ez az eljárás, azzal a mondat szerkezetére irányuló erős figyelemmel, vázlatolással és analysis sei együtt, melynek az iskolában való öntudatos értékesítését és kiaknázását igazán csak az angol nyelvtanokban leljük. (V. ö. Mason: A shorter englisch grammar. With copious and carefully graded exercises. London, 1895.)

Az elemzéssel függ össze Br.-nak az a mívelete, melyre »mondat szerkesztése« czím alatt hívja föl a figyelmet. Az eljárás abban áll, hogy bizonyos nyelvtani tárgy bevégeztével a tanító szóbeli anyagot ad a tanulónak, »melyből ö szerkeszthessen mondatot a megtanultak mintájára «

Negyedik műveletére, az alaktani formák gyakorlatára, később térünk rá. Ötödik művelete (a beszélgetés) az egyetlen pont Br. rendszerében, melyre nézve a mindig következetes Br. a könyvé- beli rend szigorú megtartásától a tanítót nemcsak hogy fölmenti, de egyenesen föl is szólítja reá. Az O. V.-ben ugyanis a kérdő mondatok csak á 153 — 155. gyakorlatokban fordulnak elő, a könyv végén, a rendszer tehát megkívánná, hogy csak ott kerüljenek sorra. Franczia nyelvtanában még nagyobb csorbát üt rendszerén a kérdés egyszerű alakjainak közvetlenül az első fejezet után való besorolása által. Meg kell azonban jegyeznünk az igazság érdekében, hogy ez a mívelet, melynek a modern nyelvtanítás annyi hasznát veszi, Br.-nál még csak gyermekkorát élő gyámoltalan ta- pogatódzás A vissza/ordítás czímű első miveletét sem igen mondhatjuk másnak, noha ez a legújabb grammatikák »tartalmi feldől gozás«-ának, a mai értelemben vett, (azaz nem szórúl-szóra való) visszafordításnak és a tartalom -reproductiojának (V. ö. pl. Ilirn- Paulay: Módszeres német nyelvtanát) az ősapja akarna lenni, s ennyiben kiváló figyelmet érdemel. Közös hibája e műveleteknek,

') Az áldott emlékű jó Kovácsi bácsi pl., jól emlékszem, mindig „puskázással“ gyanúsította az embert, ha az ige előzetes fölkeresése nélkül s a mondattani szerkezet tisztázása előtt merészkedett a fordításhoz fogni.