Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1896
mindkettő. Ha a képzőművész fenséges cselekvényt akar ábrázolni, fenséges magatartássá kell változtatnia. A hős a szenvedést vagy a kötelesség iránti tiszteletből választja, vagy kötelessége megszegéséért bűnhődik. Ott erkölcsi jellemét, itt az erkölcsiségre való rendeltetését mutatja. Ott erkölcsileg nagy személy (pl. Regulus), itt aesthetikailag nagy tárgy. „Aosthetikailag Ítélve már az is fenséges tárgy, a ki az emberi rendeltetés méltóságát mutatja, de nem valósítja meg. Erkölcsileg csak akkor fenséges, ha rendeltetése szerint cselekszik, ha tiszteletünk nem tehetségét, hanem e tehetség használatát illeti. Amott figyelmünket a szabad akarat lehetőségére, itt valóságára, használatára irányítjuk. Ezért ugyanaz a tárgy erkölcsileg megítélve nem tetszik, aesthetikailag igen. Leonidas önfeláldozása erkölcsi szempontból Ítélve kielégít, aesthetikailag elbájol', magával ragad. Hogy ugyanaz a tárgy különböző érzelmeket kelt, annak okát ezekben adja: Az ember eszes és érzéki lény. Érzelmei e szerint oszlanak ‘két csoportba Mint eszes lények tetszést vagy nem tetszést, mint érzéki lények, gyönyört és fájdalmat érzünk. Mindkét érzelem kielégülésen alapszik. A tetszés igény kielégíí lésén, mert az ész követel, parancsol. A gyönyör csak vágy kielégülésén, mert az érzék nem követelhet. A kielégülés mind. kettőnél esetleges, de mindkettő a szükségesség fogalmát foglalja magában. „Mindkét érzelem az esetlegesnek a szükségképeni- vel való megegyezésén alapszik1. Ha Leonidas tettét erkölcsileg Ítéljük meg, esetlegessége kevésbé ötlik szemünkbe, mint szükségké- penisége; aesthetikailag megfordítva, szükségképenisége kevésbé, mint esetlegessége. Ha az ész Ítél, a legfőbb eredmény a tetszés lehet, mert az ész nem találhat többet s annyit is csak ritkán, a mennyit követel. Ha a képzelem Ítél, az eredmény positiv gyönyör, mert a képzelem szükségeivel való megegyezést sohasem követelheti s ha mégis megvan, mint szerencsés véletlen, gyönyört okoz. Az Ítélet két módja közti különbség még feltűnőbb, ha oly cselekvényt vesz alapúi, melyről az aesthetikai és erkölcsi ítélet különböző. Az aesthetikai ítélet fölemel, lelkesít, mert a máskép cselekvés puszta lehetősége gyönyört okoz. Az erkölcsi ité— 17 — 2
