Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1891

5

módszert. Saját tapasztalatán kívül figyelmesen kísérte a külföldről jelzett haladás lépteit’ és igyekezett felhasználni és alkalmazni, a mi jó volt bennük, nem tartozván azokhoz, a kik azt vélik, hogy minden a mi új, jó is, feledve, hogy igen gyakran a jobb ellensége a jónak “

Kovácsi egy páratlan jó szivü ember volt, a mit legjobban tudtak tanítványai, mert alig volt közöttük olyan, a kinek ne lett volna hitelezője, — ezt a szót két értelemben véve, úgy t. i. hogy a kinél látta az igyokozetet, annak gyengéjét is könnyen elnézte; a kinek látta szegénységét, annak utolsó forintját is oda adta, legtöbbször azzal a tudattal, hogy azt többé nem fogja látni. Ez a jószívűség megható viszonzásra talált halála után, midőn barátai s volt tanítványai, emlékére egy közel 500 frtra menő alapítványt tettek.

Kovácsi Antalnak kiváló talentuma volt az írásra is. Legelső hírlapi czikke 1844-ben jelent meg a kisdedóvásról. Ezt követőleg Gáspár dánossal, barátjával, kivel együtt kezdették s egy hónap különbséggel együtt is végezték az életet, szerkesztették az első rendszeres „Magyar olvasó könyvet“, a mely negyven éven keresztül a hazai népiskolában s a gymn. alsó osztályában általános használatban volt, s magyar nevelésügyünknek nagy szolgálatot tett. Kiadta Brassai Sámuel „Földiratát“ és fordított s kiadott egy franczia munkát a „Takarékosságról.“ Társszerkesztője volt a .Keresztény Magvetőnek* 1870—74-ben, s valamint az előtt, úgy az után is állandó dolgozó társa.

A „Család és Iskolában“, a „Néptanítók Lapjában“, „A Magyar Paedagogiai Szemlében,“ az „Unitárius Közlönyben“ s a napi lapokban megjelent számos nevelésügyi tanulmány- czikkét, s társadalmi felszólalását ezen a helyen nem vehetjük kellő figyelembe. Hogy terünkkel gazdálkodjunk, a nép-, polgári- és reál-iskolákra vonatkozó reform-terveit is mellőzzük s megelégszünk azzal, hogy a gymnasiumot érdeklő eszméit a Kér. Magvetőben megjelent tanulmányaiból röviden összegezzük.

A gymnasium czélja és hivatása — Írja 1870-ben—a mi nézetünk szerint, mint neve is mutatja, az emberi léleknek, a növendékek szellemi képességének, erőinek minél több oldalú általános fejlesztése, Ítélő, okoskodó tehetségüknek, a szép ízlés, a magas és nemes érzelmek fejlesztése, szilárdi-