Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1881
18 Magyar nyelv. K. k. • Ihász Gábor „Magyarnyelvtan“. Első félévben: a mondattan; a különböző mondatok: egyszerű, jelző, tárgyi határozói stb. mondatok. Szóegyezés. Tárgynevek, számnevek, névmások stb. egyezése. Szóvonzat. Névragok. Szórend. Második félévben : az összetett mondatok, össze sorozott, összefűzött, elő-, utó- és közbevett mondatok; alanyi, jelzői, tárgyi mellékmondatok. Körmondatok. Az irás jelek. Ügyiratok. Olvasó könyv : Bodnár és Iványi „Olvasó könyv“ 1., II. oszt. számára. Hét. 3 órán. Német nyelv. K. k. Brassai „Okszerű vezér“. 2 része. A mondatok tovább bővitése a főnevek összes lehető jelzőivel, igehatározók jelzőivel, a határozatlan módú ige jelzőivel, s a részesülők jelzőivel. Több rendbeli jelzővel biró kifejezések. Összevont mondatok, illetőleg mellékletek halmozása. Bövid vers- és prózai darabok betanulása. 2 hetenként zárthelyi Írásbeli dolgozatok, magyarból németre és viszont. Beszélgetés nómetnyelven. Hét. 4 órán. Latin nyelv. K. k. Schultz F. „Latin nyelvtan“. A mondatok osztályozása. Mondattan részletesen. Esettan az aceu- sativusig gyakorlati példákkal. Hetenként iskolai és házi Írásbeli dolgozat. Emlézésül Aesopus-féle mesék és dialógusok tanulása. Második félév: Esettan (folytatás). Beszédrészek mondattani használata. Külömböző mondatszerkesztések. Hetenkint házi és iskolai írásbeli feladatok. Emlézésül Aesopi mesék és dialógusok. Hét. 4 órán. Földrajz. K. k. Brassai Sámuel földiratának második vagy polgári része. Buzogány Árontól. III. javított kiadás, 1878. Első félévben: Európa államainak földirata. Tl-ikfélév: Ázsia, Afrika, Amerika, Austrália államainak pol. földirata. A rajzoltató módszer szerint, térképek készítésével egyetemben. Hét. 3 órán. Mennyiségtan. K. k. Mocnik-Szabóky „Mértani Nézlet- tana.“ Első félévben: Alapfogalmak az idomokról. Koczka, henger stb.testek ismertetése. A testeknek, lapoknak, vonaloknak és pontoknak összefüggése. Egyenes vonalok iránya, hosszúsága és mérése. Szögek származása, jelölése és nagysága.. E szögek nemei és mérése. Háromszögek oldalai és szögei. Egyenlőség, hasonlóság és összeillőség. A három-szögek összeillősége, főbb tulajdonságainak kifejtése. A négyszögek és sokszögek szögei, nemei és alakítása. Második félévben : A másod hatványozás és gyökvonás magyarázat után Az egyenes vonalú idomok nagyságának mérése. Á kerület és terület ált. fogalma és meghatározási módja. Négyzet, derékszögű négyszög, ferdeszögü egyen- közény, háromszög, ferdény, ferdényded, szabályos és szabálytalan sokszög területe. Föladványok és gyakorlatok. Pythagoras tbeoremája és alkalmazása Egyenes vonalú idomok átváltoztatása és osztása. Az egyenes vonalú idomok hasonlósága. Az egyenes
