Zsidó Gimnázium, Kolozsvár, 1942
10 a fizika áll. Jól kezelhető valamely fizikai törvény, ha matematikai formába önthető. Matematikai képletekben nem is szűkölködik a fizika. De arra törekszik más tudomány is, pl. a kémia, a meteorológia, hogy qualitativ eredményei a matematika segítségével quantitative is kifejezhetők legyenek. Mert a számokkal való leírás az elképzelhető legegyszerűbb mód és a legfinomabb megkülönböztetésre is alkalmas. A függvényszerü változások leírása a matematika legtermékenyebb alkalmazási területe. A legkifejezőbb, a legtöbbetmondó, ugyanakkor a legtömörebb matematikai írásmód a függvényszerü leírás. Az újabb kutatások során pedig, amikor a szigorú ok és okozat összefüggés mellett a mikrokozmoszban mind nagyobb teret követelnek a valószínűségi törvények, a függvények alkalmazási területének állandó növekedésével kell számolnunk. Ezért ez a tanításunk középpontja is. De a tantervi anyag kiválasztásában, a gyakorlati alkalmazás mellett, figyelembe veendő szempont valamely érintett tudományos terület teljes megismertetése is, másrészt alkalmak teremtése arra, hogy módot adjon mindazokra a gondolkodásfajtákra és nézőpontokra, amelyek a mai tudományok megértéséhez és ezeken keresztül a környező világ megismeréséhez segítenek, » A matematikai gondolalmeneteken, bizonyítási eljárásokon, tételek kialakításához vezető Utakon szerezzük meg -a képességet arra, hogy a logikát megérthessük, hogy beszélhessünk „fogalom tartalmáról és köréről“, „következtetésekről", „közvetlenül és közvetve evidens ítéletekről“, „a tudományok felosztásáról“ stb. A fenti elméleti és gyakorlati szempontú értékekhez járul még a matematika jellemnevelő hatása is. A kitűzött cél felé vezető útat ugyanis két oldalról a pontosság, a határozottság, a körültekintés, a kitartás állandóan váltakozó jelzőkövei szegélyezik és ezekhez mindig kitérünk és megállunk mellettük. A matematika a maga abszolút igaz voltával, ingadozást, kétséget meg nem engedő örök megoldásaival, határozottságra és pontosságra nevel. Egyik tárgyban sincs alkalma a diáknak annyira érezni a helyes úton járást, a jó irányban haladást, a cél tökéletes elérését, a jól és .pontosan végzett munka tiszta örömét, mint a matematikában. A munka örömérzésének nevelőértékét pedig mindannyian ismerjük. De míg a matematikai problémánál a jól végzett munka érzéséig eljutunk, azaz a kérdéstől a feleletig, hosszú lelki úton kell végigmennünk. A kérdés meghallgatását annak megértése kell, hogy kövesse. Amíg nem tudjuk pontosan, hogy mi is a feladat, mit keresünk, mit kell számítanunk, addig mozdulni sem tudunk. így lesz meggondolttá, körültekintővé, a matematikai neveléssel az ember. Megszokja azt, hogy a következő lépésen túl is nézzen, sőt lehetőleg igyekezzék végig áttekinteni előre a célhoz vezető útat. A probléma megértése után, amikor látjuk a ránk váró feladatot, felelnünk kell erre a kérdésre: „meg tudok-e birkózni a feladattal? Van-e kellő erőm, felkészültségem hozzá? „Ha igent mondtam, nem egyszerű dolog azt megváltoztatni. Újra meg újra átgondolva a feladatot, vizsgálom a lehetséges útakat, amelyek a célhoz elvezetnek. Invenció', találékonyság, logika, megfontoltság, vagy olykor könnyedség, lendületesség és minden esetben kitartás kell a probléma megoldásához. — A kérdés természete szabja meg, hogy kellő megfontolás után egészen határozott léptekkel járunk-e, \
