Zsidó Gimnázium, Kolozsvár, 1941
8 irányban összefügg“. Herbart nyomán Pestalozzi mutatott rá arra, hogy .a leggyengébb, és így a leghamarabb elvész, az a képzet, mely a lélekben másképen, vagy képzetcsoportban nem foglaltatik és elszigetelten tengeti életét“. A koncentráció tehát azon a lélektani tényen alapul, hogy a képzeteket és gondolatokat bizonyos cél érdekében egyesíteni, összpontositani kell. Ez elősegíti a bevésést, az emlékezetet, és a felidézés könnyítését szolgálja. A hasznossági tényezőn kívül a koncentráció értéke az, és ebben foglaltatik egész neve'ésünk célja is, hogy integrált gondolkodású, integrált emberek nevelhetők segítségével; integrált emberek, kik a középiskola elvégzése után nemcsak szakismeretek össze nem függő halmazásával, hanem valóságos »általános műveltséggel“ és egészséges világképpel rendelkeznek. A tantárgyak összekapcsolódása adódhatik az anyagrészek természetéből, keletkezhetik a tanár tervszerű irányításából, de mindenek előtt a tanulótól kívánkozik ki szükségszerűen. Ahol csak lehet, nem a tanár közli a társításra alkalmas anyagot, hanem a tanulók adják azt elő a többiek okulására. A koncentrációt sohasem szabad eltúlozni. Nem helyes ugyanis erőltetett associációkat létesíteni, mivel ez a célt nem szolgálja, sőt gyakran az anyag egységét is megbontja. Ezzel szemben a tanulók ellen vét, és a tanítás sikerét is kisebbíti, a tanár ha a lehetőségeket kiaknázatlanul hagyja. Célszerűen járunk el, ha a tanmenet készítésekor az első osztályban tanításra kerülő más tantárgyak könyveit is átlapozzuk, sőt az első osztály tanárának tudomást kell szereznie az elemi iskolában végzett magyarnyelvű tanításról is. Koncentrálni lehet az első gimnázium magyar nyelvű anyagánák más részével, más e’ső osztályos tantárgyakkal, régebbi ismeretekkel, de ki lehet térni olyan tényekre is, melyekkel a tanulók nem foglalkoztak, nem is foglalkozhattak, azonban a tárggyal összefüggésük világos, könnyen appercipiálható, a régebbi ismeretekkel associálható. A társított képzetek terjedelme és minősége függ a tanár ismeretanyagától, a tanulók tehetségétől és az alkalomszerüségtől. A koncentrált anyag minden esztendőben és minden vidéken más és más, tehát össze nem foglalható és kézikönyvként nem rendszerezhető. Egészen sajátos koncentrálási anyagot mutat pl. egy zsidó felekezeti iskola munkája Erdélyben olyan tanulókkal, kik csak két éve tanulhatnak magyarul, mint más felekezet iskolájáé az anyaországban, hol a tanulók képzetei más vallási tanítással társíthatok, és az óvodától kezdve élvezhették a magyar iskoláztatás áldásait. Ha az idei évben előfordult koncentrációs anyag összegyűjtésének első osztályra vonatkozó adataiból néhányat felsorolunk, az nem szolgálhat más célt, minthogy felhívja a kartársak figyelmét arra, hogy ilyen társítások is lehetségesek, és azok egyike-niásika másutt is megvalósítható. Továbbá kiderül, hogy valóban milyen szélesköiű a koncentráció egy osztályon belül. Mindenek előtt a vallástannal társíthatjuk ismereteinket. Erkölcsi nevelés vallásosságra való nevelés nélkül el sem képzelhető. A magyar tanárnak, mint minden más szaktanárnak, nemcsak arra kell törekednie, hogy ne támasszon kételyeket és kerülje az esetleges összeütközéseket, de a valláseikölcsi kérdések kiemelésével pozitiv vallásosságra kell nevelnie a tanulókat. Nem lehet az ismeretanyag egy bizonyos részére korlátozni a tanár vallásos nevelő munkáját, mint ahogy az anyag egészén és a tanítás minden órájában egyformán érvényesülnie kell a tanár hazafias érzésének, állampolgári kötelezettség-tudatának és szociális és esztétikai érzékének. Mindamellett egyes anyagrészek különösképen alkalmasak a valláserkölcsi és nemzetnevelő eszméknek a tanulókban beidegzésítésére. A mesék és mondák csodás elemeinek tárgyalása igen alkalmas Isten nagyságának érzékeltetésére. Az eredetmondákkal kapcsolatban kitérhetünk a világ teremtésére, ugyanakkor közben a nyelvtani anyagban a nyelv eredetéről beszélve a Bábel tornyára. A legendák tárgyalása során biblikus legendákról beszéltünk. A hun és magyar mondák mondái és történeti anyaga
