Zsidó Gimnázium, Kolozsvár, 1941

kapcsolatba hozható az ebben az osztályban tanult zsidó történelemmel éppen úgy, mint a rómaiak történetével Isten kardja emlékeztet bennünket Ábrahám elhivatottságára, honszerzö Árpád Mózes kü'detését juttatja eszünkbe. Ugyanekkor beszéltünk a trójai háborúról, Aeneas meneküléséről és honalapításáról Itália földjén. Rámutattunk arra, hogy Aeneas is magával vitte isteneit. Előd és Emese álmával kapcsolatban, a tanulók összegyűjtötték a bibliai álmokat (Jákob két álma, I ábán álma, József két álma, fáraó főpohárnokának és fősütőmesterének álma, magának a fáraónak álma, stb ). Kusid küldetésével kapcsolatban eszünkbe ötlött a hebroni óriási szöllő- fürt. Botond diadala Dávidot és Góliátot juttatta eszünkbe. Helyszűke miatt fel sem sorolhatjuk azt a sok párhuzamot, mely a tanítás folyamán még felötlött. A magyar föld és népének gondolatkörével kapcsolatban a tanulók a Szentföldről és népéről is beszéltek. Az emberek erkölcsi világáról beszélve a zsidó erkölcsiségről is szólottunk. Móra Ferenc : „Istenáldotta buzá“-ja a Szentély építését juttatta eszünkbe. Gyulai Pál: „Éji látogatásáéval kapcsolatban az anyai szerétéiről beszéltünk. Lehetetlen volt nem szólani Jákob anyjáról Rebekáról, valamint Ráchelről.

A hazafias nevelés nem képzelhető el az ország földjének és történetének megismerése nélkül. Az első osztályban a történelmet nem tanítják, és épen a magyar nyelvi órák keretében, jól megválasztott olvasmányokkal, keltjük fel a gyermek történeti érdeklődését. Ezeknek az olvasmányokn-k nemcsak a történelem megismertetésében van szerepe, hanem fölkeltik a tanulók érdeklődését a magasabb eszmények iránt, és tudatosítják bennök azok tiszteletét. A gyermekben felkeltjük az itélőkész- séget, mikor élő alakok tetteivel kapcsolatban őket erkölcsi állásfoglalásra buzdítjuk Ha nem is tanultak a gyerekek a gimnáziumban történelmet, az elemiből, és különösen műveltebb szülők gyermekei, a családból hoznak magukkal bizonyos nem rendszerezett anyagot és így a bátorítás nyomán megengedett képzeletükben természetes associációk lépnek fel. Így történt, hogy Attila temetésével kapcsolatban ki kellett térni az egyiptomiak temetkezésére és a sámánizmusra, melynek primitiv világát a gyermek könnyen átéli. Az olvasmányok szerzőinek megismertetése már az irodalomtörténetből ad bizonyos anyagot, bár olyan nevekkel is megismerkedik a tanuló, kikkel később nem fog találkozni. Az irodalomtörténet nagy alakjainak említése magával hozza a korviszonyok felelevenítését is. A legtöbb előforduló társítást a tanulók maguk hozták; hazulról,az elemiből, nemzeti ünnepek szónoklatainak anyagából. Petőfi és a Szabadságharc, Vörösmarty és Széchenyi került többek között így említésre. Móra Ferenc egyik olvasmányával kapcsolatban Kossuth Lajosról, a Szózat és a Himnusz megtanulásakor a magyarság sorsdöntő napjairól beszéltünk. Több hazafias költemény a világháború diadalmas csatáira emlékeztet, a „Három szín" napjaink történelméről beszélt. A latin órák anyagából Aquincum és az itteni római provincia említése mutatott rá a magyarság honfoglalása előtti hazai állapotokra. A római istenek és kultuszuk összevetése a pogány magyarság életével érdekes tanulságokra ad alkalmat. Itt is rámutattunk a vallási élet fontosságára a nemzetek történetében. A csodaszarvas regéjében Dúl király lányainak elrablásáról esik szó; itt a szabin nők elrablásáról beszéltünk. Árpáddal kapcsolatban, ki a monda szerint végeredményben „isteni“ eredetű, beszéltünk az Árpádház trónörökléséről, és kitértünk Romulus és Remus isteni eredetére, valamint Numa Pompilius királlyá választására.

Földrajz, néprajz és történelem nehezen választhatók el egymástól. Földrajzi tárgykörű olvasmányainkkal kapcsolatban nem egyszer mutattunk rá arra, hogy a föld szeretete a történelem egyik mozgató ereje. Kiemeltük a magyar paraszt ragaszkodását a röghöz, ugyanakkor a rómaiés a zsidó nép földműveléséről is beszéltünk. Egyes olvasmányok a magyar föld különböző tájait mutatják be. Nem elégedtünk meg az egyes tájegységek össze nem függő bemutatásával, hanem megkíséreltük,