Zsidó Gimnázium, Kolozsvár, 1941
6 elv szerint való kiszemelésével és elrendezésével. Így a nemzeti műveltség meghatározó elemeit kellő rendben tudatosíthatjuk a tanulókkal. Kármán elgondolását a későbbi tantervek sem ejtették el, és lényegében ezen alapul az első osztályú olvasmányanyag összeállítása is. Az osztály anyagát kétféle, egymást mindenben segítő és kiegészítő, óratipus keretében tárgyaljuk: külön olvasmányi órákon és külön nyelvművelő órákon. Olvasmányokként kerek egészet alkotó, rövid, magyar történeti tárgyú olvasmányok szerepelnek a magyar őstörténet és a honfoglalás tárgyköréből. Ezenkívül szemelvényeket olvasunk Petőfi János Vitéz-éből. Szerepelnek még kisebb mesék és mondák, magyar tájakhoz, falusi és városi foglalkozásokhoz kötött rövidebb elbeszélések, egyszerű ritmusú és liraiságú vallásos, hazafias és családi tárgyú versek, valamint magyar nép- és katonadalok. A nyelvművelő órákon, a magyar nyelvű szóbeli és Írásbeli kifejezőkészség tudatosítására és elősegítésére, az egyszerű mondattal, a mondatrészekkel és szófajokkal, hangtani és szótani alapismeretekkel foglalkozunk. Ezeken az órákon is megbeszélésre kerülnek az olvasmánytárgyalás során megfigyelt stílussajátságok, és már ezen a fokon is feltűnő n űfaji különbségek. A szóbeli kifejező- készség elérése céljából először is a helyes olvasásra, hangsúlyozásra és értelmes tagolásra törekszünk. Rámutatunk egyes tanulók kiejtésében előforduló esetleges magyartalanságokra, és azokat szeretettel igyekszünk kiküszöbölni. Ahol a román nyelv beidegződéséből származnak a hibák (magán- és mássalhangzó hosszúság, tagoltság jelölésének hiánya, stb.) ott rámutatunk a hiba okára, tudatosítjuk azt, és minden alkalmat megragadva, a helyes kiejtés beidegződésének lehetővé tételére törekszünk. Ezt a célt szolgálja többek között az az eljárás, hogy az olvasmányok egy részét színi-jelenetnek, párbeszédnek irtuk át, és ezek előadása különböző szereposztásban alkalmat adott a tanulók kiejtésének ellenőrzésére. Ez az eljárás különben a mult eseményeibe beleélést is előmozdítja, és az órát hangulatossá teszi. Különösen alkalmas előadásra a „János vitéz“ egyik-másik jelenete, Gyulai Pál „Hadnagy uram“ c. költeménye és a történeti olvasmányok. A tanulók érdeklődését a szókincs gyarapítása iránt is felkeltjük, és rokonértelmű szavakat gyüjtetünk velők olvasmányaikból és megfigyeléseik alapján. Az írásbeli kifejezőkészség begyakorlását szolgálják a minden órára feladott házi feladatok, a 12 iskolai dolgozat és azok megbeszélése, közös kijavítása. Az iskolai dolgozatfüzetek helyesírási jegyeiben mutatkozó fejlődés tanúsága szerint a helyesírás tanításában hasznos szolgálatot tett a helyesírási verseny bevezetése. A verseny lefolyása a következő : Az osztály valamennyi tanulóját párokba sorsoljuk ki. Egy-egy órán meghatározott számú pár szerepel. Egy pár kijön a táblához, AJ felír három szót a táblára, melyeket B) diktál. Az ejtett hibák számát feljegyezzük a tábla sarkára. Most A) diktál ŐJ-nek ugyancsak három szót. Ha az eredmény döntetlen, döntésig folytatjuk a küzdelmet, illetve addig, míg mind a kettő nem vét háromszor. Ebben az esetben mind a ketten kiesnek a küzdelemből, különben természetszerűleg a kevesebb hibával dolgozó tanuló jut tovább. A játék izgalmát fokozhatjuk azzal, hogy felváltva diktálnak egymásnak a versenyzők. Az összes párok küzdelme után már csak legföljebb az osztály fele sorsolandó. Ilyen selejtezéssel végül is négy tanuló marad a küzdelemben, kik valamennyien megérdemelnek egy-egy jelest jutalmul, és a közülük kikerülő osztálybajnok még két jelest is kaphat. Az ilyen számszerű jutalmazáson kívül, sőt felül, maga a verseny izgalma is jutalom a gyermeknek, olyannyira, hogy maguk is jutalomképen kérik nem egyszer, hogy az osztály valamely dicsérendő cselekedetéért az óra egy részét helyesírási verseny céljára szenteljük. Helyettesítési órákon a tanulók szinte követelik a verseny folytatását. A legkérlelhetetlenebb szigorral sem lehetne elérni, hogy a tanulók olyan buzgón forgassák a helyesírási szótárt és az olvasókönyvet, nehezebb
