Zsidó Gimnázium, Kolozsvár, 1941
5 A mi iskolánk Jirmijáhu világnézetét hirdeti és az ő tanítása: zsidóság! Ez többet jelent, mint az a másik: ember, mert az a zsidó, aki nem ember, nem is zsidó. És a zsidó világnézetet, ahogy Jirmijáhuét is, a biblia határozta meg és ez nekünk elég. Ez azt jelen'i, hogy a zsidó lelkét etikai, szociális, hazafias érzésnek kell áthatnia. Erkölcsös magatartást, közösségi érzést, hazafias gondolkozást és cselekvést követel tőlőnk Jirmijáhu és nem közömbösséget. Gondoljátok-e, hogy Jirmijáhu tudott volna akárcsak negyven napig is prófétáim', ha nem lett volna egészséges világnézete, ha nem lett volna tartalom lelkében; valami eszme, amelyért kész volt harcolni, küzdeni ?! Tudott küzdeni, mert volt határozott életfelfogása, mert volt életcélja. Ezért volt tűz a lelke, mely vastag, fojtogató füsttel égett, hogy megfullasszon mindent, mi bűn és vétek, ezért tudott negyven esztendőn keresztül harcolni, küzdeni mindenkivel szemben, elszántan Istenért, népéért. Zsidó titán volt, aki nem az istenekkel harcolt, hanem az egy Istenért. Cselekvő zsidó volt, akinek nem volt minden mindegy, hanem harcolt, küzdött mindenkivel szemben, ha az igazság, a zsidó élet megvédéséről volt szó. A mi iskolánk tantestületének egyik tagja sem ismert fáradtságot nevelő munkájában, hogy belőletek zsidókat faragjon, hogy életideált adjon néktek és belétek is nevelje. Amilyen verejtékes munkával hatalmas szuroktömegekből egy kis meny- nyiségü rádiumot varázsolnak elő tudósok, ahogy patakok partján izzadnak emberek, hogy homokhegyekből egy kis aranyat mossanak ki, úgy dolgoztak, fáradtak a ti nevelőitek, hogy lelketekből a zsidóság erős fényforrását varázsolják elő, melyből töretlenül áradjon a jirmijáhui világnézet. Ezért, mikor elérkezett a búcsúzás ideje, azt kívánjuk, hogy az eljövendőkben is Jirmijáhu legyen a tanítótok, vezetőtök, irányítótok. Mutassa néktek az útat, melyen járnotok, a helyet, ahová állnotok kell, hogy az élet nagy kérdéseire mindig felkészülten tudjatok felelni, hogy sohase legyetek közömbösek népünk problémái, feladatai iránt. Vigyázzatok, Gyermekek, mert Jirmijáhu figyel, ma is él és mindenütt követ benneteket. II. \ magyar nyelv és irodalom tanítása a gimnáziumban. Különös tekintettel a koncentrációra. Irta: Knöpfler László dr. I. fiúosztály. A magyar nyelvi és irodalmi oktatás célját az 1938-as tanterv igy állapítja meg: A cél „nemzeti nyelvünk és a magyarul olvasható irodalmi müvek segítségével a tanulóknak erkölcsi magatartás, irodalmi műveltség és nyelvi kifejezés szempontjából értékes magyar emberekké való nevelése“. A célt olvasmányi és nyelvtani anyagon érjük el. Az olvasmányi anyag összeállítása történetileg Ziller u. n. „művelődéstörténeti fokozatok'-elméletére vezethető vissza. Ziller annak idején rámutatott arra, hogy a gyermek a maga lelki világában kicsinyben újra átéli az emberiség fejlődését, értelme és érdeklődése mása az emberiségének, és így fejlődésének egyes állomásain más és más művelődési fokozat ismeretanyagát kell megismernie. A nagy magyar pedagógus, Kármán Mór, az 1879-es gimnáziumi tantervben Ziller elméletét gyümölcsöztette, de behozta azt a lényeges változást, hogy az egyetemes emberi fejlődés követésének gondolatát elhagyva, a nemzeti történelem fokozatait akarta újra átéletni a tanulókkal; még pedig a magyar irodalmi olvasmányoknak a történeti
