Református Kollégium, Kolozsvár, 1941
33 „Be szép volna, ha csillagokká lennénk Mindannyian, S követnek őket tüskön-bokron át A csillagbokros égi réteken Keresni új hazát.. (Hét vezér). Majd a Hold rejtélyes arca, kiismerhetetetlen vonásai a magyar végzet tragikus útjait idézik fel előtte. „Azok a szemek a Mohi-pusztát látták. Mohácsot látták, S látták Trianont. De az az orr Se virágot, se hullát nem szagol. És az a száj Akármi fáj: Vigasztaló igét sohase mond.“ (A holdbéli ember-arc). A Majtényi sík látásakor is a reménytelenség szorongó érzése viharzik át a lelkén. „A vonat zakatolt a síkon át, Hol learatták rég a rendeket. Akkor eszembe villant, hol vagyunk. Mit ér láng-szívünk, mit gyémánt-agyunk ! ... Virradt Majtény felett 1“ (Hajnal a Majtényi síkon). Az erdélyi sors, a kisebbségi küzdelem sokszor hiábavalónak tűnik fel előtte és a parti sziklák összeomlásában a mi életünk végzetszerűségének szimbólumát látja. Hiába a sziklák ereje, az ostromló tenger állandóan letör belőlük néhány darabot s végül is a tenger és sziklák harcában a tenger marad győztes. A lassú »felmorzsol- tatás« a feltartózhatatlan erdélyi magyar végzet útja. „Nem loccsan égig a tenger vize És elmarad a tragikus bukás. Anonymus se lesz, ki feljegyezze, Ha véget ért a felmorzsoltatás.“ (A parti sziklák). Ez az egyik hang, a másik a sötét megérzéseken uralmat vevő költő hangja, a régi Végvári halkabb, de örökké bíztató szava ; »visz- szavenni a miénk!« A kétségbeesés, a reménytelenség hangja ilyenkor átcsap a bíztatás, a sorssal szemben is fellázadó, bele nem nyugvás próféciájává. De a múlt emlékei: Mohács, Majtény és Trianon nemcsak bukásunk szomorú állomásai, hanem egyúttal belső szétesésünk szimbólumai is. A lelki összeomlás azonban megmutatja a megújhodás, a felemelkedés útjait is. Reményik hazafias verseiben a reményvesz- tettség sötét hangulatait a szinte átmenetnélküli csodálatos és jövőbelátó derűlátás váltja fel. Ilyenkor úgy érezzük, hogy a költő hosszú szkepsziscsaták után megtalálta a teljes bizonyosságot és a népe felemelkedését szolgáló útmutatás magával sodró ereje eloszlatja borúlátásunkat, felemel, hitünkben megerősít. A nemzeti hibák és
