Református Kollégium, Kolozsvár, 1913
hogy a széttépett boldogság siratásakor „a várban s a kunyhóban egy keserv uralkodik.“ Jól tudja, hogy míg a szerencse elbízakodása szétválasztja az embereket, addig a csapás sujtolása összetereli őket és a közös „sírgödör körül a gróf s a jobbágy bánata egy könyűvé vegyül“ ott, ahol „két fájó szív pihen: a gróf és a jobbágyleány egy sírnak mélyiben.“ Mennyire vérében volt Eötvösnek az igazi demokrácia föltétien szükségessége, mutatja az a gondolata, melyben az állandó boldogság biztosítékát is csak a szerencse és a szerencsétlenség, a javak és a bajok harmonikus kiegyenlítődésében találja meg. Vagy kifejezheti-e valaki találóbb tömörséggel a demokrácia filozófiáját, mint ő, midőn így szól: „az emberek, mint a vizek, csak úgy helyezhetik magukat tökéletes színvonalra, ha a legalantabb helyen egyesülnek.“ Az ő demokráciája — mondja Négyesy László — „az igazi demokrácia, a szeretet követelménye ; a szeretető, mely keblére öleli minden embertársunkat, megnyitja előttük a kultúra forrásait, jogokra érett emberekké neveli őket.“ Ezért élete misszióját a nemzetnevelésben ismeri fel. Nemcsak hivatalos — miniszteri — állásánál fogva, mikor megalapozza a modern magyar iskolázást, hanem már sokkal korábban — írói hivatásánál fogva, — midőn a költészet színes sugaraiban ragyogtatja a kort mozgató eszméket s így lopja be őket nemzete leikébe. Mint költeményei, úgy különösen regényei — úgyszólva mind — ezt a nemzetnevelő célt szolgálják. Ifjú emberek, ha lelketeket a modern magyar kultúra mozgató eszméinek szolgálatára alkalmassá óhajtjátok tenni, olvassátok Eötvös műveit! Regényeit, verseit és egyéb müveit; mert minden szavával meleg szeretettel akar bennünket tanítani. Ezért áll szivünkhöz oly közel egész mivoltában. Míg nemzetünk a demokratikus haladás útján jár, Eötvös nemes alakját mindig ott fogja látni maga előtt vezetőjeként. Érthető, hogy születése évének százados fordulója felmelegítette a lelkeket országszerte. Az ő szivéből árad ki ez a melegség, az ő nemes szivéből, melyben a krisztusi szeretet éltető tüze égett. E melegségnek egy pár sugara hadd áradjon most reánk az ő általánosan ismert munkáiból, melyeknek midőn bemutatásához fogunk, kérem a mélyen tisztelt hallgatóságot, fogadja igyekezetünket szives rokonérzéssel! 42
