Református Kollégium, Kolozsvár, 1912
25 készüléket mozgásba hozzuk, a csíkrendszernek a (tj_tn) c út- különbségnek megfelelően el kellene tolódnia. Michelson e kísérletnél a v sebesség előállítására magának a Földnek a Nap körüli keringését használta fel. Habár a l valamivel több 0'0001-nél, tehát alig több százmilliomodnál, az optikai mérések rendkívüli érzékenységét tekintve, remélhető volt a különbség kimutatása. Az egész készülék az a-n átmenő tengely körül tetszés szerint forgatható volt; Michelson úgy irányította előbb a készüléket, hogy a 1) a Föld Nap körüli keringésének irányával összeessék, megfigyelte a csíkrendszer helyzetét, azuíán az egész készüléket elforgatta úgy, hogy a b most az előbbivel ellenkező irányba mutatott, a csíkrendszeren tehát az előbb kiszámított útkülönbség kétszeres értékének megfelelő eltolódást kellett volna észlelnie. Ámde 1881-ben, majd Morley-vel 1887-ben végzett gondos kísérlete rendjén azt találta, hogy a csíkrendszer a látótérben mozdulatlan maradt, szóval kísérlete negativ eredményevei végződött. így nem lehetséges az absolut mozgásnak a felismerése, más szóval a relativitás elve helyes. Lorentz és Fitzgerald elméletük fenntartása végett egy feltevést vezettek be. Föltelték, hogy minden lest, amely v absolut sebességgel mozog, a mozgás irányába eső méreteit megrövidíti. Ezt tekintetbe véve, a Michelson-féle kísérletben Viu-re zéró értéket kapunk s így a csíkrendszer nem fog eltolódni. A fizikusok több oldalról ellenvetéseket hoztak fel Lorentz és Fitzgerald feltevése ellen, s főképen azt hangoztatták, hogy a Lorentz által feltételezett mozgás okozta térfogatváltozás: az u. n. Lorentz-kon- trakció az energia elvével ellenkezik. Lorentz viszont kimutatta, hogy a mozgó elektronokból kiinduló erővonal-rendszerek olyan rendű deformációt szenvednek, mint amilyeneket a merev testek mozgása alkalmával feltételezett; ha tehát az anyagot elektronokból összetettnek gondoljuk — amint azt az újabb anyagelmélet feltételezi — már nem látszik oly lehetetlennek a méreteknek a mozgás irányába eső megváltozása. A kísérletek nem szolgáltattak döntő bizonyítékot sem Lorentznek, sem ellenfeleinek elmélete mellett, úgy hogy a Michelson-féle kisérlel hosszú ideig a fizikának pontosan meg nem magyarázott kérdése maradt. l
