Református Kollégium, Kolozsvár, 1912
26 A relativitás elvének bevezetésével a Michelson-féle kísérlet azonnal megmagyarázható. A relativitás elve szerint a Michelson- féle kísérletnél az idő tökéletlenül van definiálva. Az összes eddigi fizikai észlelések s Lorentz is az absolut idővel dolgoznak, az időt pontosan kell definiálni s ezzel a Michelson-féle kísérleteknél fellépő ellenmondások elesnek. Hogy az abszolút idő fogalma milyen egyszerű esetekben nem alkalmazható, arra nézve felhozom a következő több fizikustól idézett példát: Gondoljuk egy pillanatra a Napot és a Földet nyugalomban; a Napból kiindult fény a közbeeső távolságot bizonyos helyzetben Ö00 másodperc alatt futja be; ha az egész Naprendszer a Földtől a Nap felé mutató egyenes, irányában egyenletes mozgást végezne •—• amit mi semmiképen észre nem vehetünk -—• a Nap és Föld közötti távolság befutásához szükséges idő rövidebb lesz öOO mp.-nél, mert hiszen a Föld elébe siet a fényhullámoknak. Mi lesz tehát a fénysugár igazi átkelési ideje? —- erre a kérdésre nem vagyunk képesek felelni. Einstein szerint az idő oly fogalom, amely a mozgó test sebességének függvénye. Helytelen tehát az az eljárás, amelynek rendjén az idő adatait úgy értelmezzük, mintha azok a test mozgásától függetlenek lennének. Az időt szabatosan kell fogalmazni s mivel az idő fogalmában nem szerepel oly tényező, melyet a természet kényszerítene reánk, definiálhatjuk úgy, ahogy azt a természetfölfogásunk megkívánja. Az idő fogalmát tehát megadhatjuk úgy, hogy eltűnjék az az ellentmondás, amely a Michelson-féle kísérletnél fellépett. Evégből feltesszük, hogy a fénysebesség értékéül bármilyen lehetséges körülmények között a C 3. 10 10 cm sec ~ 1 értéket nyerjük; bármiként mozogjanak is a fényforrás s a megfigyelő, a fénysebesség számára ugyanazt az értéket kapjuk. Ezt az elvet Einstein a fénysebesség állandósága elvének nevezi. E feltevés után az idő fogalmát a következőképen adhatjuk : az idő oly órák adataival van meghatározva, amelyek úgy vannak szerkesztve, hogy akármilyen mozgásnál velük a fénysebesség számára egy és ugyanazon értéket nyerhessük. Hogy az egyidejűséget különböző helyekre vonatkozólag meghatározzuk, feltesszük azt, hogy az az idő, amely alatt a fény a pontból 6 pontba jut, éppen annyi, mint az az idő, amely alatt 6-ből a-ba jut. Ha tehát ó-böl kiindúl egy fénysugár
