Református Kollégium, Kolozsvár, 1911
60 személye hordozójának nevezi. Ez a vallás nem tehet különbséget ember és ember, férfi és nő között. Pál apostol szerint „nincsen sem zsidó, sem görög, nincsen sem szolga, sem szabados, nincsen sem férfiú, sem asszony között válogatás.“ Ez az elv emelte a nőt az őt megillető rangra; ez szentelte meg a keresztyén házasságot, a családi életet s tette a pogány bölcselők bámulata tárgyává; ebben rejlik egyik oka a keresztyén- ség hódító hatalmának. A házasság és a család alapkövei a keresztyén művelődésnek; ki ezek ellen tör, árulója az egész mai kultúrának. Sajnos, a modern destruktiv irányzatokból a feloszlás ezen szimptomái sem hiányozhatnak. De művelődésünk hatalmas épületén érezhető rést még nem ütöttek s bízhatunk a keresztyénség életerejében, hogy e gonosz ostromot is diadalmasan fogja kiáltani. S ha ki nem állaná, ugyan pótolhatná-e kultúránk bármivel is e megmérhetetlen veszteséget? Nem az állam és társadalom nagyobb méretű köreinek alapja buknék-e ki vele? Annak az államnak, melyet a keresztyén művelődés éppen a személyiség és a család értékének megmentésével hozott létre. Mely bár a maga eszmei valóságában még mindig inkább óhaj, remény és törekvés tárgya, de a keresztyén népek előhaladottságuk arányában közelednek hozzá. Mely tagjai boldogságáért fennálló közösség. Melynek a jogállam félszegségéből a szeretet államává kell tökéletesűlnie. Mely a szerves élet természetes tagolódásait: űr és szolgát, gazdagot és szegényt nem halálos ellenségekként állítja egymással szembe, hogy — az athmosphaera hőkülönbözeteinek módjára — csak viharok, forradalmak egyenlíthessék ki a különbségeket, hanem hangsúlyozván e különbségek ideiglenes, esetleges voltát, erőt, ösztönzést nyújt a gyöngének, isteni törvényt állít a hatalmasabb elé a különbségek csökkentésére, elenyésztetésére s Isten örökkévaló országában mutat reá a válaszfalak teljes leomlására. Ez elv a kulturaellenes irányzatok előtt csak rombolásra szolgáló különbségeket épen a művelődés szolgálatába kapcsolja be, annak teszi hathatós emeltyűivé. Mennyire nélkülözhetetlen alapja a keresztyénség a mai civilizációnak, szembetűnően mutatja az a tény, hogy ellenségei kezében még oly dolgok is ártalmasakká válnak, melyeket pedig a keresz- tyénségtől kölcsönöztek. A munka és pihenés arányos elosztásának jelszavát talán leghatározottabban a szociálizmus vette programm- jába. Biztosította is nemcsak a vasárnap szabadságát, hanem a
