Református Kollégium, Kolozsvár, 1910
25 mikor megfigyelhető s igen sok jelensége mesterségesen is előállítható, tehát alkalmas a közvetlen megfigyelésre. A történelem adatai nem ilyen természetűek lévén, a belőlük levonható tanulság sem lehet törvény. Ha ez az ellenvetés föltétlenül megáll; akkor tényleg nem természettudomány a történet; mert szó sem lehet törvényszerűség megállapításáról másként, mint a természettudományoknak a jelenségek megfigyelésére alapított induktív módszerével. Dedukcióval csak akkor lehet dolgozni, ha az általános törvények a tapasztalat adataival meg vannak hozva. Ha a tapasztalat adatai nem megbízhatók, akkor a szociológia meg sem alapozható. Azonban a történelem tényeivel szemben ez a skepticizmus túlságos. Túlságos különösen akkor, ha egyetemes történelemről van szó. A kiváló francia historikus, Lavisse Ernő szavait legyen szabad idéznem: „A történetírók, kik még ily tárgyhoz nyúlni mernek,* mentségükül azt mondhatnák, hogy a részletek gyakran kétségesek ugyan, de a nagy tények éppen nem azok. Nem ismerjük teljes biztossággal Luther forradalmának rejtett rugóit, s vannak homályos pontok a Waterlooi csata történetében, de az bizonyos, hogy Luther forradalmat csinált s bizonyos, hogy Napoleon elvesztette a Waterlooi csatát. Már pedig e két ténynek igen világos s igen komoly következményei voltak“. Mentői általánosabb jellegű történelemről van szó, annál kevésbbé van szükség a részletekre. A történelem nem is a rejtett rugókat keresi (ezt más tudomány is hiába keresi), hanem a megtörtént tényeket konstatálja. Ezek közűi ezeret meg ezeret, éppen a legnagyobb és legáltalánosabb jellegűeket minden józan észnek el kell fogadnia igaznak, mert számtalan körülmény bizonyít mellettük. Nemcsak a régiek egyértelmű feljegyzései, hanem a jelenre való kihatásuk is. Csak egy pár tényt a sok ezer közül: ki merné tagadni az ős társadalmak legtöbbjének törzsi szervezetét; a görög műveltségnek a rómaira, a rómainak egész Európára való hatását? Ki ne ismerné el, hogy a középkor társadalma rendekre tagozódott, gazdasági rendszere a jobbágy- és céhrendszerben nyert formát? Vagy kisebb tényeket véve ezeknél: Salamisnál a görögök legyőzték a perzsákat; Hannibál nem tudta meghódítani Itáliát; Klodvig a római katolikus egyházba tért; Könyves KálEurópa politikai történetének átnézete“ című müve előszavában mondja.
