Református Kollégium, Kolozsvár, 1904
— 105 — IX. Az iskolai év bezárása. 1. A záróünnep sorrendje. „Te benned bíztunk eleitől fogva“, énekli az ifjúság. Ima. Elmondotta Tárkányi György vallástanár. A pályadíjak, pályakérdések, jutalmak, ösztöndíjak és segélyek felolvasása. Az igazgató évzáró beszéde. Hymnus. Énekli az ifjúság. 2. Évzáró ima. Irta és az 1904—905. iskolai cv záró ünnepélyén, 1905 junius 20-án elmondotta: Tarkanyi György. Neked, az örökkévalónak, az egyedül igaznak, egyedül bölcsnek, legyen dicséret, dicsőség most és mindörökké ! E szent imádság száll fel hozzád szívünk mélyéből ajkunkon át, oh minden változásban változhatatlan, erős, hatalmas Isten, atyánk az úr Jézus Krisztusban, a mikor a mai napon bevégezve egy év munkáját, — mielőtt pihenni térnénk fáradalmai után — feljöttünk hozzád, Sionunkba, hogy áldozzunk neked a hálaadásnak áldozatával és hirdessük a te cselekedeteidet örvendezéssel. Oh hajolj le hozzánk és hallgasd meg hálaimánkat; hallgasd meg kegyelmesen, a mikor vallást teszünk rólad, mondván : Él az Úr, áldott a mi kősziklánk, mert hatalmas dolgot cselekedett mi velünk, azért magasztaltassék fel a mi szabadasunknak Istene! Hajolj le hozzánk és nyitsd meg szemeinket, hogy meglássuk a le csudadolgaidat, a melyeket cselekedtél velünk kegyelmedből és atyai szerctetedből. Te szólottái hozzánk, a mikor megilletődve, aggódó szívvel léptük át az elmúlt esztendő küszöbét, szólottái hozzánk: Ne félj I
