Református Kollégium, Kolozsvár, 1903
— 19 — értékes, mint az ammóniák, sőt feltétlenül szükséges is. A frisen keletkezett nitrátok a növényben gyorsabban assimilálódnak, válnak a növény sejtjei felépítésére alkalmasakká, mint a kész salétrom trágya s ebben a nitri- ticaló bacteriumok a gazdaság fontos segítőivé válnak. A talaj bacteriumok közt azonban a föld kerekségén különböző fajtákból álló csoportokban élnek olyanok is, melyek, ha jól el vannak látva széntartalmú táplálékkal s kevés levegő jut hozzájuk, 0. szükségletüket erjesztő folyadék (enzyma) segélyével a körülöttük levő salétromsavas és salétromossavas vegyületekből vonják el (B. agilis, B. nitrovorus, B. Stützen, B. Hartlebi, B. pyocya- neus, B. denitrificans) s az oxygeniumától megfosztott N. elemi állapotban a levegőbe jut. Régi tapasztalás, hogy a szalmás állati trágya különösen akkor, ha a földet nem szellőztetik, forgatják, inkább árt, semhogy a szántóföldet javítaná. A denitrificaló bacteriumok felfedezésével e jelenség magyarázatát találta. A talaj a nitrogenium-vegyületeket bontó u. n. denitrificaló bacteriumok élete által folyton veszít salétromtartalmából, sőt a különböző bacteriumok sejtteste is, legalább addig, a mig eleven, a N. egy részét elvonja a többi növényektől. Az állati és növényi szervezetekben megkötött N. lassan bár, de folyton fogy tehát. A chilei nagy salétrom-telepek salétroménak Németföldön V* részét az ipar fogyasztja el s csak 3/4 része kerül a növények termőereje fokozására, mint ásványi trágya. Kevésbbé fejlett iparú és gazdaságú országokban még nem is használják a növényzet táplálására a salétromot. Chile salétromos földje azonban nem kimerithetlen N. forrás ; hozzávető számítások szerint csak a mai kivitel (évi Iö/b millió tonna) arányában fogyasztva, nem tarthat tovább 50 évnél. A guanó-telepek is megfogyatkoztak s ha kimerülnek, a gazdaság N. forrásai megapa- dásával az emberiséget éhínség fenyegetné. De vegyük számításba azokat a forrásokat is, me2»
