Református Kollégium, Kolozsvár, 1903

— 18 —

Az állati anyagforgalomból kiküszöbölt folyadékok N-t nagy százalékban tartalmaznak ugyan, de egy kis számítással reájöhetünk arra, hogy ez talán egyidőre a búzatermés fokozására elégséges forrás, de csak a többi növények rovására s rövid idő' alatt ki is merül.

Az állati szervezet minden részében van vegyületek- hez kötött N. Az életfolyamatok e vegyületek szétbomlásának következményei, a bomlási termékeket az állati szervezet újra felhasználni nem tudja, magából kiküszöböli s az elhasznált N. vegyületek pótlását s a növekvésre, szaporodásra szükséges új N. vegyületek beszerzéséről a táplálkozás utján gondoskodik. Főképen állati és növényi fejérje alakjában jut a N. az állati szervezetbe, de végeredményben a táplálékéi szolgáló állati fejérje is növényekben keletkezett szerves vegyületekből származott. Ha az állati szervezetekből felszabadult N. a növények számára mind vissza is térülne, az állatvilág szaporodására szükséges kötött N-t a növényzet nem fedezheti. Annál kevésbbé fedezheti, mert a természet anyag- forgalmából a kötött N. jelentékeny része kiszabadul s elemi N. gáz alakjában a levegőbe jut, elvész az élő természet számára. Nagy városok csatornahálózata a tengerbe bocsátja a hulladékok N. vegyületeit s a tenger halaival vagy a tengeri madarak lakóhelyein támadt guanó telepekkel csak részben adja vissza az elpazarolt N-t. A növények, kőszén, városi hulladékok, holttestek elégetésével a termékenyítő N. vegyületek nagy mennyiségét bocsátjuk el a légkörbe szabad N. alakjában.

De még több N. szabadul el a talajból. A belejutott szerves eredetű anyagok erjesztő és rothasztó bacteriumok (nehány ezred mm. átmérőjű apró növények) milliói munkája által ammóniákká válnak.

Ez alakban a zöld növények jól tudnák értékesíteni a N. táplálékot, ámde most a talajban élő u. n. nitrificaló bacteriumok az ammóniák vegyületet oxygeniummal előbb salétromos sav, majd salétromsav vegyületekké alakítják. A salétromsav a zöld növények táplálására épen olyan