Református Kollégium, Kolozsvár, 1902
84 nyitványt nyert. Bizonyítványai tanuságaszerint már tanuló korában kitűnt kiváló tehetségével és kitartó szorgalmával ; tanulótársai között első kitűnő volt, érettségi bizonyítványában „eximio modo maturus.“ Az 1858. év. szept. 22-én a magyarországi kegyes tanitórend tagjai sorába vétetett fel és ekkor az Antal név helyébe Kálmán keresztnevet vett fel. E névváltoztatást a rend szokása kívánta. De ő saját elhatározásából megváltoztatta vezetéknevét is. Mint lelkében és vérében igaz magyar nem akarta viselni az idegen hangzású Pomp nevet s az 1867. év. deez. 2-án kiadott belügyminiszteri engedélylyel Parádi vezetéknevet vett fel. Neve ettől kezdve Parádi Kálmán. Gymnasiumi tanulmányai végeztével mint a kegyes tanitórend tagja theologiát tanult Nyitrán és Pozsonyban és az 1866. év. nov. 15-én papi oklevelet nyert. Lelke azonban a természet titkainak kutatására ösztönözte és már theologus korától kezdve a természet- tudományok tanulmányozására adta magát. Hallgatott vegytant és természetrajzot egy évig (1865—1866.) a magyaróvári gazdasági főiskolában, hol — mint maga jegyezte fel — „Haberlandt Sándor, a nagyhírű botanikus és zoologus, döntő befolyással irányozta szaktanulmányaiban. A biológiai kutatásokba Haberlandt vezette be őt.“ A kegyes tanitórend kormánya — az akkori közoktatási viszonyok és állapotok közt — már az 1866. év szeptember havában kinevezte őt a bölcsészet, természetrajz és természettani földrajz rendes tanárává a szegedi főgymnasiumhoz, mielőtt e tárgyakban főiskolai tanulmányait bevégezhette volna. 0 azonban magánúton annál nagyobb odaadással tanult tovább. Résztvett — mint szegedi gymn. tanár — a nyári nagy szünidők folyamában (1867—69.) a budapesti tudományegyetemen vidéki tanárok számára tartott cursusokban és az 1870. év márczius havában a budapesti tudományegyetemen tanári vizsgálatra állott s igy tanári oklevelet nyert a bölcsészeiből és természetrajzból (jeles, jó és igen
