Református Kollégium, Kolozsvár, 1902

dicséretes osztályzattal.) Négy éven át működött (1866—1870.) a szegedi főgymnasiumban, hol tanított philosophiát (a VI VIII. osztályban,*) természetrajzot (a III V-ik osztályban) és természettani földrajzot (a VI. oszt.-bán). A következő 1870—71. tanévben ugyancsak a rend kormánya kinevezése folytán a kolozsvári r. kath. főgymnasiumban szolgált mint rendes tanár s tanított philosophiát (VII—VIII. o.), természetrajzot (II. és V—VI. o.) és német nyelvet (V. oszt.).

Ismeretei gyarapítására s felső tanulmányai kiegészítésére és befejezésére folyton nagy gondot fordított, így mint kolozsvári gymn. tanár tanult (1870 1872.)

anatamiát és physiologiát a kolozsvári orvos-sebészeti tanintézetben. Azután az 1872. évben megnyílván a kolozsvári tudományegyetem, ezen — bár a tanári oklevelet már korábban megszerezte s rendes tanári állásában sok munkával volt elfoglalva — őszinte tudásvágytól hajtva három éven át (1872 75.) hallgatott természet- tudományi előadásokat s foglalkozott gyakorlatilag és irodalmilag természetrajzzal, szövettannal, összehason- litó anatómiával és physiologiával az illető egyetemi szakintézetek műtermeiben. Autopsia alapján megismerte a nevesebb hazai középiskolákat, valamint a bécsi, grátzi, morva, cseh- és szászországi híresebb középiskolákat és seminariumokat is.

Gondot fordított nyelvismeretek szerzésére is és magyar anyanyelvén kívül beszélt és szépen stilizált németül s olvasott és értett latin és franczia nyelven.

Ilyen gondos iskolázással és tanulmányokkal készült elő Parádi Kálmán a tanári pályára, melyre őt benső ösztön és különös hivatottság vezette. — Lankadatlan szorgalommal és erős kitartással kutatott, tanult, elmélkedett, következtetett és ítélt a dolgok felett. Önállóan gondolkodó lánglelke vágyott szabadon szárnyalni a

* A VI. osztályban psychologiát és logicát, heti 3 órán, a Vll-ben metaphysicát és ethicát, heti 4 órán ; a Vlil-ban bölcsészet-történelmet, heti 6 órán.