Református Kollégium, Kolozsvár, 1901

34 Különösen nagy baj volt, hogy Róma többé nem volt az irólc gyülekező helye, az irodalmi tevékenység közép­pontja, vagy ha igenis, nem mint aktiv szereplő Amily mértékben gyengül a birodalom erkölcsi és anyagi ereje, oly mértékben erősödnek a provincziák. Kr. u. 212 óta pe­dig, midőn Caracalla császár megadja nekik a teljes jog- egyenlőséget, határozott versenytársaivá lesznek Rómának. Folytonosan terjed ott is a jólét s ezzel kapcsolatban a mű­veltség, a tudományok szeretete A világhódító Róma ke­serűséggel vegyült örömmel nézhette, hogyan izmosodnak, hogyan erősödnek az ő kultúráján a provincziák népei, mi­alatt ő maga napról napra alább jutott a sülyedés útján. Afrika, Hispánia, a római és germán vér áztatta Gallia és Germania, Egyptom, Ázsia, sőt a jelentéktelenebb Pannónia is Rómától távol úgyszólva külön gazdasági, kereskedelmi irodalmi életet éltek. Oly hatalmas középpontok képződtek itt (pl. Konstantinápoly, Milano, Alexandria), hogy Róma csak szégyenkezhetett, midőn látta, hogy szellemi életének kitűnőségeit nagyrészt a provincziákból kell előkeresnie. A császárok maguk is igen gyakran a provincziák szülöttei s keveset törődnek avval, hogy Róma igazi főváros, igazi központ legyen.* Addig, a mig még volt némi varázs, némi vonzó erő, talán némi hit a birodalom fennmaradásá­ban, a mig a hatalom külső jelei még megvoltak, a provin­cziák szülöttei maguk keresték fel Rómát; azt a kört, melyre az íróknak szükségük van, még akkor csak Romában lehetett megtalálni. Ide sereglettek tehát a világ minden ré- széoől mindazok, a kiket a császári udvar fénye és hatalma, vagy talán a város maga, a tudás és megismerés vágya odavezetett, úgy, hogy a Kr. u. 1 századtól kezdve az iro­dalmi élet legkitűnőbbjeit a provincziák adják Rómának. Elég azt hiszem a nagyobbak közül Seneca (atya és hu), Lucanus, Columella, Pomponius Méla, Quintilianus, Mar- tialis nevét említenem, kik mindnyájan hispániai származá­súak voltak, továbbá Domitius Afert, Florust, Rufust, M. Philippson-féle Weltgesch. IV., 134. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom