Református Kollégium, Kolozsvár, 1900

— 51 lete nevében a hálát és kegyeletet kifejező szavakkal díszes koszorút helyezett a nagy alapitó sírjára. Rucska János emlékünnepére. Mélyen tisztelt közönség! Kedves ifjúság! A mindenható Istennek áldó kegyelme őrködik inté­zetünk fölött. A XVI. század közepén keletkezett; a XVII. század elejéig majdnem elveszett; a XVII. század első felé­ben föltámasztották hamvaiból az erdélyi fejedelmek : Báthori Gábor, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György; szellemi életének új irányt szabott a magyar irodalom egyik büszkesége, intézetünk leghíresebb professora, Apáczai Cseri János. A XVIII. század elején (1735.) Bánffy György gróf a törté­nelem és jog új tanszékeire 20,000 mfrtot tesz le alapít­ványi; 1798-ban porrá ég intézetünk, de föltámad ham­vaiból; a buzgó kálvinisták összeadják filléreiket Erdélyből, a Királyhágón túlról s 1801-ben már készen áll a mai épület homloksora. A fáradhatatlan építők bizonyosan mély megilletődéssel nevezték intézetünket a kegyelet szentélyé­nek s vésettők az intézet homlokán álló márvány táblába: „Litteris et pietati sacrum.“ A XIX században Rhédey Adám gróf segít rajtunk és az egyházkerület közönsége; 1841-ben Méhes Sámuel tanár 10,000 pengőforinttal alapí­tott új tanszéket s a század végén következett Rucska János. Ma az ő emlékének szentelünk egy kegyeletes órát. Szólok a nagyérdemű közönséghez, de főképpen az ifjúsághoz. Becsüljük meg a takarékos embert! Sokféle jó tulajdonságra van szüksége az embernek, hogy az élet nehéz harczát győzelemmel küzdje végig; ezek közt első helyen áll a takarékosság. Némely ember születik takarékosnak, mást a körül­mények nevelnek takarékosságra; deakármiként válik taka­rékossá, megnyeri embertársai tiszteletét A gyermekben még csak az üsztönszerűség működik, vagy a kényszerűség; a férfit már az öntudat vezérli s meg­ismerhetjük takarékos voltát étkezésében, ruházatában,

Next

/
Oldalképek
Tartalom